A természet megörökítésének és a természetvédelem ösztönzésének lehetőségei: hasznos észrevételek és tippek a vadvilág fotózásához

Az Ausztriában élő természetvédő fotósok, Christine Sonvilla és Marc Graf a világ minden táján fotóztak már vadon élő állatokat, az osztrák Alpokban élő hiúztól a nehezen megközelíthető bengáli tigrisig. A Bécsi Egyetemen találkoztak, ahol mindketten természetvédelmet tanultak. Felfedezték a fotózás iránti közös érdeklődésüket, és rájöttek, hogy ez egy olyan mód, amellyel felhívhatják a figyelmet a természetre.

Marc egy történetet is elmesél, hogy egy fénykép miként idézhet elő változást: „2016 végén közzétettük az első nagy felbontású fényképet az osztrák hegyekben élő alpesi hiúzról. Ez azért volt igazán izgalmas számunkra, mert Ausztria egész területén mindössze 10–15 példány él belőlük, és akkoriban két példány is orvvadászok áldozatául esett. Megpróbáltuk Ausztria-szerte, különböző médiumokon keresztül felhívni a figyelmet a hiúzok védelmére.”

Majd Christine veszi át a szót: „Tudomásunk szerint körülbelül 2,2 millió ember, vagyis az osztrák lakosság durván ötöde értesült erről a témáról. Ráadásul fényképek és videofelvételek felhasználásával rengeteg bemutatót tartunk élőben is. A mi munkánk valójában a lakosság és a környezetvédelmi szervezetek, a civil szervezetek, a tudósok, valamint a terepen dolgozók közötti szakadék áthidalásáról szól.”

Christine és Marc most megosztja veled az észrevételeit és tanácsait azzal kapcsolatban, hogyan teheted a természetfotózást a természetvédelem eszközévé, majd mi is eláruljuk 10 bevált tippünket, amelyekkel nagyszerű képeket készíthetsz a vadvilágról.

Nem kell isten háta mögötti helyekre utaznod ahhoz, hogy egy jó sztorira bukkanj a természet ellenálló képességéről. Sőt, egy otthonodhoz közeli projekten keresztül talán még jobban elmélyedhetsz a témában, és könnyebben is tudsz felvételeket készíteni különböző körülmények között.

„Az elmúlt néhány évben Közép-Európára összpontosítottunk, ahol láthattuk, hogyan képesek az ökoszisztémák és a vadon élő fajok felépülni és új erőre kapni, ha elég időt és teret kapnak hozzá” – meséli Christine. „Például a Bajor-erdő Nemzeti Parkban hihetetlenül megnőtt a faji diverzitás annak köszönhetően, hogy azt a rengeteg fát, amit egy hatalmas vihar döntött ki, a hatóságok meghagyták holtfának. Normál esetben ezeket eltávolították volna, hogy csökkentsék a kártevők elszaporodásának és a betegségek elterjedésének esélyét. Viszont így nyilvánvalóvá vált, micsoda előnye lehet az ilyesminek a diverzitás szempontjából.”

Elképzelésednek még csak grandiózusnak sem kell lennie. Christine és Marc „Flowing: My Dream of More Freedom” (Áramlás: Álmom a nagyobb szabadságról) című rövidfilmje arról szól, milyen gazdag élővilág tud kialakulni egy folyóban, ha eltávolítják a gátakat, duzzasztógátakat és egyéb akadályokat. A film érdekessége, hogy a történetet a folyó szemszögéből ismerhetjük meg. Alább megnézheted a filmet.

„Maga a gyártási folyamat nem volt különösebben bonyolult,” – mondja Marc – „ami jól bizonyítja, hogy az ötletnek nem kell mindig összetettnek lennie vagy több éven át tartó gyártással megvalósulnia. Az egészet 6-7 hét alatt leforgattuk különféle közép-európai helyszíneken.” Christine és Marc főként a Canon EOS R5 modellt (a mostani Canon EOS R5 Mark II elődjét) használta egy RF 100-500mm F4.5-7.1 L IS USM objektívvel és számos Canon nagy látószögű objektívvel.

Christine azt is hozzáteszi, hogy bár a film csupán négyperces, az elérését tekintve hatalmas sikernek bizonyult. Nemzetközi filmfesztiválokon több díjat is elnyert, és még az Európai Parlamentben is lejátszották a folyók megőrzésének támogatásáról szóló vitanapon.

Először is könnyen lehet, hogy a környékeden már zajlik valamilyen helyi visszatelepítési vagy természetvédelmi projekt, sőt, talán már aktívan részt is veszel benne. Ezen túlmenően azokkal a tudósokkal és szakértőkkel is felveheted a kapcsolatot a természetvédő közösségen belül, akik számodra érdekes témákkal foglalkoznak. A kapcsolati háló kiépítése nemcsak az elmondásra érdemes történetek felkutatásában hasznos, hanem abban is, hogy esetleg az ilyen történetek bemutatásának új módszereivel is megismerkedj.

Christine és Marc egyik projektje, amely arról szólt, hogyan képes a természet új életre kelni a legvalószínűtlenebb helyeken is, csak azért tudott létrejönni, mert már megvoltak a kapcsolataik a tudományos világban. Tartották ugyanis a kapcsolatot egy régi egyetemi ismerősükkel, aki koronás sasokat tanulmányozott Dél-Afrikában, Durban nagyvárosi térségében.

„Ki gondolná, hogy Afrika egyik legnagyobb ragadozója épp egy 4 milliós lakosságú városban érzi magát a legjobban?” – veti fel Christine.

„Az Afrika déli részén zajló erdőirtás miatt ezek a sasok a túlélésükért küzdenek, ezért alkalmazkodniuk kell a városi környezethez” – teszi hozzá Marc. „Viszont azok, akik fákat ültetnek a kertjeikben, örömmel látják az ott fészket rakó sasokat.”

Christine tovább mesél: „Volt egy pár, akiknél épp a nappaliablak közelében rakott fészket egy koronás sas. A hölgynek minden reggel első dolga volt, hogy ellenőrizze, jól vannak-e a madarak. Mi mindezeket a különféle szempontokat dokumentáltuk.”

Ha vadállatokat fotózol, akkor lehet, hogy csak pár röpke pillanatra látod az alanyodat. Érdemes alaposan megismerkedned a fényképezőgéped vezérlőszerveivel, hogy a legtöbbet hozhasd ki ezekből a spontán pillanatokból.

„Először is azt javasolom, hogy gyakorolj egy kicsit a fényképezőgépeddel, és tanuld meg például a rekesznyílás beállítását és hasonlókat, hogy már olyan ösztönösen menjen, mint mondjuk a vezetés” – mondja Christine.

„Aztán szükséged lesz a kitartásodra is, hogy minél tovább türelmesen tudj várni, és ne add fel könnyen. Néha napok is eltelnek, amikor le sem kell nyomnod a zárkioldó gombot, mert nem történik semmi. De ettől még tarts ki.

„Az is elengedhetetlenül fontos, hogy nyitottan állj mindahhoz, amit a képen látsz. Ne csak a témára fókuszálj, hanem a háttérben lévő apró részletekre is. Még ha a háttér kissé elmosódott is, nagy szerepe tud lenni abban, hogy a fotód más legyen, mint a témáról készült szokásos képek.”

Számít továbbá, hogyan használod az objektívet, mert ez is segíthet lebilincselően átadni a téma apró részleteit. Egy teleobjektív például nemcsak a távoli témákat hozza közelebb, hanem a háttér egyes részleteit is nagyobbnak és a témához közelebbinek tünteti fel ahhoz képest, mintha nagy látószögű objektívvel fotóznál. Ez olyankor hasznos, ha azt a hatást akarod vele kelteni, hogy egy növény vagy állat számára „fenyegetést” jelent a környezete.

Jó ötlet, ha a vadvilágról készült képeidet megosztod a közösségi oldalakon, mert ezáltal is tudatosíthatod az emberekben a problémát, és arra ösztönözheted őket, hogy többet akarjanak megtudni a témáról. Erre ideálisak az olyan felvételek, amelyek a természet ellenálló képességét örökítik meg, vagy az olyan képek, amelyek a természet világát fenyegető veszélyeket és a természetre nehezedő nyomást ábrázolják.

„Mindig arra a történetre gondolunk, amelyet el szeretnénk mondani, és hogy ennek milyen képek adhatnák a gerincét” – magyarázza Marc. Az a céljuk, hogy egyetlen képpel sikerüljön elmondani az egész történetet: „Tulajdonképpen ez a munkánk lényegi része. Ezért fontos, hogy legyen egy terved, amihez aztán az összes technikai szempontot, például a rekeszértéket és a fókusztávolságot, a kameraszöget, a háttér kompozícióját és minden mást is hozzá tudsz igazítani.

„Ami a közösségi médiát illeti, ott mindig a történetmesélés pozitív vonatkozásaira koncentrálunk. Szinte sosem osztunk meg olyan képeket, amelyek egy történet negatív oldalát mutatják be. Ha mégis, akkor csak azért, hogy megmutassuk, milyen volt a helyzet, és végül hogyan alakult – tehát hogy pozitív irányt vett a dolog.”

Az egyik legnagyobb kihívást az olyan állatok fotózása jelenti, amelyek fürgén, ritkán és szabálytalanul mozognak.

De a vadvilág fotózása nagyban hasonlít a sportfotózáshoz – a főbb szempontok közé itt is a hatékony előkészületek, a fotózáshoz megfelelő hely megtalálása, a felszerelési igények (és a helyes használatuk) ismerete és a váratlanra való felkészülés tartozik.

Íme 10 bevált tippünk, hogy nagyszerű természetfotókat tudj készíteni.

Elengedhetetlenül fontos, hogy alapos ismeretekkel rendelkezz a fotózni kívánt állat élőhelyéről és viselkedéséről, ráadásul ennek a tudásnak a birtokában több órát megspórolhatsz terepen. Segíthet a fotózás megtervezésében, ha tudod, hogy az év melyik időszakában a legaktívabb az adott faj. Ritkán sikerül nagyszerű természetfotót készíteni a megfelelő ismeretek és szervezés nélkül.

Egy viszonylag könnyű fényképezőgép-objektív kombinációt kényelmesebb lesz magaddal cipelni, ha távoli helyekre kell utaznod. A megbízható autofókusz és a nagy sorozatfelvétel-készítési sebesség (másodpercenként nagy számban rögzített képkockák) lehetővé teszi, hogy gyors egymásutánban tudj felvételeket készíteni, megörökítve az állatok viselkedésének spontán megnyilvánulásait. Egy változtatható képszögű LCD-képernyő megkönnyíti a kreatív szögekből való fotózást, például olyankor, amikor talajszinten, az állatok szemmagasságában készítesz felvételeket.

A teleobjektívek jóvoltából távolabbról is tudod fotózni a vadállatokat, de érdemes fontolóra venni a természetfotózáshoz használt egyéb objektívtípusokat is. A nagy látószögű objektívek lehetővé teszik, hogy egy nagyobb tájban vagy városi környezetben örökíthesd meg az állatokat, míg a makroobjektívek segítségével hatásos közelképeket készíthetsz rovarokról és más kisebb témákról.

A Canon RF 100-400mm F5.6-8 IS USM hatalmas zoomtartománya igazi sokoldalúságot kínál. Ha szeretnél még nagyobb szuper-teleobjektív hatótávolságot elérni egy olyan teljes képmezős, tükör nélküli fényképezőgépen, mint a Canon EOS R8, használd a Canon RF 600mm F11 IS STM és RF 800mm F11 IS STM prime objektíveket.

Ha olyan APS-C formátumú fényképezőgéped van, mint az EOS R7, és kezdésként egy kisebb kivitelű, pénztárcabarát megoldáson gondolkozol, nézd meg a Canon RF-S 18-150mm F3.5-6.3 IS STM objektívet.

Mivel az APS-C fényképezőgépekben lévő érzékelő kisebb, mint a teljes képmezős fényképezőgépeké, a téma is nagyobb lesz a képkivágásban, szóval egy APS-C fényképezőgép gyakorlatilag nagyjából 1,6-szorosra nagyít. Az EOS R7 fényképezőgéppel kombinált RF 100-400mm F5.6-8 IS USM objektívvel például egy 160–640 mm-es „tényleges fókusztávolság” előnyeit élvezheted. Tudj meg többet a fókusztávolságról szóló átfogó útmutatónkból.

Tudj meg többet a vadvilág fotózásához legideálisabb objektívekről.

A vadvilág fotózásánál elengedhetetlen, hogy a téma élesen látszódjon. A Canon EOS rendszerű fényképezőgépekből álló választékának egyik fő jellemzője a Canon Dual Pixel AF technológiájára épülő rendkívül hatékony autofókusz-rendszer. Ennél a rendszernél az érzékelő minden egyes fényérzékelő jele autofókuszra és képalkotásra is képes, ami több más előnye mellett annyit tesz, hogy a témák a képkocka bármely részén rögzíthetők és nyomon követhetők.

Néhány fényképezőgép, köztük a Canon EOS R7 és EOS R6 Mark II állatszem-érzékelő autofókusz üzemmódja automatikusan megkeresi a szemeket a jelenetben, és azokra viszi át a fókuszt. Az AI Servo mód még a leggyorsabban mozgó állatokat is folyamatosan követi annak érdekében, hogy a felvételek mindig élesek legyenek. Próbálj sorozatképet készíteni a fényképezőgéped leggyorsabb felvételkészítési módjában, ez segíthet elkapni a meghatározó pillanatot.

A fényképezőgép remegése igazi ősellensége az éles képeknek teleobjektívek használatakor.

A Canon teleobjektívjeinek nagy többségét rendkívül hatékony optikai képstabilizálással látták el ennek leküzdésére, és jellemzően 3–5 fokozatú expozíciós értéket biztosítanak. Ez hatalmas különbséget jelenthet a kézi természetfotózásnál, ahol a gyors záridősebesség nem túl praktikus, hacsak nem közvetlen napfényben fotózol. A Canon RF 600mm F11 IS STM 5 fokozatú képstabilizátorával folyamatosan éles felvételeket készíthetsz a másodperc 1/20-ad része alatt, nem kell 1/640-es értéket használnod.

A teleobjektívekhez és makrofotózáshoz is használj képstabilizátort, különösen, amikor kézből használod a fényképezőgépet. Ha azonban a fényképezőgép állványon van, érdemesebb kikapcsolni a képstabilizátort.

A leglogikusabb lépés a gyorsan mozgó események fotózásakor a záridő növelése. A fenti felvételen 1/3200 mp-es záridővel sikerült kimerevíteni a mozgásban lévő gémet és a levegőben szálló vízcseppeket is. Nagyjából 1/2000 mp vagy annál rövidebb záridő jó kiindulási pont tud lenni. Azonban lassabb záridővel elmosódottabb képeket készíthetsz, például a madarak szárnyáról, ami a mozgás érzetét kelti a képeken. A kisebb, gyorsan mozgó madarak esetén már viszonylag rövid, 1/1000 mp-es záridővel is elmosódik a szárnyak vége.

Ahogy egyre profibbá válsz, érdemes lehet nagyobbra venni a záridőt, akár még az 1/10 másodperces beállítást is kipróbálhatod, a svenkelési technikával pedig tovább fokozhatod a mozgás érzetét.

Általános szabályként elmondható, hogy a záridő értékeként legalább a teljes képmezős fókusztávolság reciprokát kell alkalmazni. Ha például egy 600 mm-es objektívet használsz (mint amilyen a Canon RF 600mm F11 IS STM), akkor legalább 1/600 másodperces záridőt kell beállítanod, ha az IS ki van kapcsolva – a legtöbb fényképezőgép esetében ez az érték 1/640 lesz.

A hétköznapi fotózás során gyakran szoktak Rekesz-előválasztásos felvételkészítési módot használni (AV a fényképezőgép tárcsáján). A makroobjektívek esetében a kis munkatávolságok miatt a rekesznyílást általában f/16, f/22 vagy nagyobb értékre szokás leszűkíteni a maximális mélységélesség és a teljes fotó élessége érdekében.

A vadvilágról készített fotóidon gyakran azzal is javítani tudsz, ha a kép fókuszon kívüli területeinek elmosásánál az úgynevezett bokeh-hatásra építesz, amivel látványosan kiemelheted a témát. Azonban nem szükséges elmosni a hátteret, ha természetes környezetükben szeretnéd megörökíteni az állatokat.

A nagyobb fókusztávolság erőteljesebb háttér-homályosítást eredményez. Emiatt a zoom teleobjektívek igen hasznosak lehetnek, amikor egy témát el akarunk különíteni, és a hátteret a részletek elmosásával kívánjuk homályosabbá tenni. Ha tehát markánsabb bokeh-hatásra vágysz, lépj hátra párat, és közelíts rá a témára, hogy nagyobb fókusztávolságot érj el.

Javíthatsz a képeiden, ha megfelelő fényviszonyokat választasz az alany fotózásához. Az állatok viselkedési mintáját figyelembe véve próbálj meg kora reggeli vagy késő esti napfény mellett fotózni a gazdag színvilágot és mély árnyékokat eredményező, meleg, visszafogott fényhatás érdekében.

A harmadolási szabály alkalmazásával dinamikus kompozíciót alkothatsz meg. Ehhez érdemes aktiválnod egy 3x3-as rácsos kijelzőt a Canon EOS R rendszerű fényképezőgép elektronikus keresőjén. Inkább a téma előtt legyen több hely, mint mögötte, hogy úgy tűnjön, mintha az állat a fotó irányába nézne vagy közeledne, nem pedig kilépne onnan.

Ami a legfontosabb: Mindig ellenőrizd, hogy nincsenek-e a háttérben zavaró tényezők. Egy feltűnő dolog a távolban vagy egy látszólag az állat fejéből kinövő faág elvonja a néző figyelmét a fő témáról.

Ahhoz, hogy az állatokat a maguk természetességében örökíthesd meg, légy a lehető legnagyobb csendben, és ne közvetlenül egyenes vonalban, hanem cikk-cakk mozgással közelíts feléjük. Széllel szemben mozogj, hogy amikor közelebb érsz hozzájuk, ne feléjük sodorja a szél az illatodat. Az ott lévő fákat, sziklákat és egyéb tereptárgyakat használd fedezékként, és lehetőleg ne tűnjenek fel a tested körvonalai a láthatáron.

Feltétlenül kapcsold be és állítsd be a fényképezőgéped, mielőtt közelebb próbálnál menni. Az EOS R rendszerű fényképezőgépek működése csendesebb, mint a DSLR-eké, mivel előbbieknél nem mozog fel-le egy tükör a vázon belül az egyes felvételek között. A Canon EOS R7, EOS R10 és a termékcsalád számos egyéb fényképezőgépe lehetővé teszi a Csendes zár funkció kiválasztását, ha a Kreatív zóna módok valamelyikében készítesz felvételt. Ez a beállítás számos olyan fényképezőgép-funkciót kapcsol ki, amelyek egyébként felhívnák az állat figyelmét a jelenlétedre, ilyen például a zárkioldás hangja, a vakuvillantás és az AF-segédfény.

Számos EOS rendszerű fényképezőgéphez a Csendes zár funkciótól függetlenül be tudod állítani a Zár módot Elektronikusra. Ezenkívül a főmenüben a fényképezőgép csipogó hangjait is ki tudod kapcsolni.

Ha kisebb témákat, például méheket, pillangókat és egyéb rovarokat fotózol, szuperközelivel gondoskodhatsz arról, hogy a témád ne vesszen el egy nagy látószögű felvételen. Ehhez a legjobb választás egy makroobjektív, de a 0,41-szeres nagyítással és közeli fókuszálási képességekkel rendelkező Canon RF 100-400mm F5.6-8 IS USM objektívvel a makrofelvételekhez nagyon hasonló képeket tudsz készíteni.

A Canon jelenlegi makroobjektívjeihez jellemzően hozzátartozik a hibrid képstabilizálási funkció, amellyel kimagaslóan teljesítenek, amikor kézből fotózott szuperközelikre van szükség. A Canon RF 35mm F1.8 IS MACRO STM és az RF 85mm F2 MACRO IS STM fix objektívek például 0,5-szörös nagyítási tényezőt kínálnak a makrofotózáshoz a legkisebb fókusztávolságuknál.

Ha részletesebben érdekel a téma, olvasd el útmutatóinkat arról, hogyan válaszd ki a felszerelést, ha most vágsz bele a makrofotózásba, és melyek a legjobb objektívek a vadvilág fotózásához.



Írta: Matthew Richards, Natalie Denton és Marcus Hawkins