Tippek bokeh-technikával való fotózáshoz: útmutató kezdőknek

A „bokeh” japán szó, amely homályosítást jelent, és egy fénykép fókuszon kívüli területeinek megjelenését jellemzik vele. A bokeh – amelyet sokan „é”-vel ejtenek, holott a japánban a második szótagot „e”-vel kell ejteni – olyan fényképekhez tűnik a legnyilvánvalóbb választásnak, amelyeken sok apró, világos fénypont szerepel, például az éjszakai utcai világításról készült képekhez. De nem csupán a jól látható, körkörös fénypontokat értjük rajta, hanem egy kép bármely elmosódott részének milyenségét is jelenti.

Fotózáskor az egyik legesztétikusabb hatást úgy tudjuk elérni, ha ezeket az elmosódott területeket is belefoglaljuk a felvételbe. Ezzel a technikával elmoshatjuk a zavaróan zsúfolt területeket, és felhívhatjuk a figyelmet a kép fontos részeire, ily módon a szükségtelen részletek kellemes hatású színekké és tónusokká finomodnak.

Éppen ezért a bokeh régóta az egyik leghatásosabb vizuális trükknek számít a fotósok eszköztárában. Napjainkban a két objektívvel ellátott okostelefonok képesek ugyan bokeh-szerű eredményt hozni, de csak szoftveres utómunkával. Az okostelefonok apró objektívjeivel és érzékelőivel lehetetlen elérni a természetes bokeh-hatáshoz szükséges kis mélységélességet. Ez egy olyan optikai hatás, amelyet eredendően csak nagyobb fényképezőgépek objektívjeivel és érzékelőivel lehet megvalósítani, és semmi nem fogható a valódi eljárás által létrejött eredményhez. A fotósok régebben azon a véleményen voltak, hogy a háttér megfelelő elmosásához elengedhetetlen egy DSLR fényképezőgép, viszont az itt használt Canon EOS R6 modellhez hasonló, tükör nélküli fényképezőgépek ideálisak erre a célra, de ugyanilyen hatékonyak az olyan kezdő szintű modellek is, mint a Canon M50 vagy az EOS M6 Mark II. Itt az objektíven van a legnagyobb hangsúly, nem pedig a fényképezőgépen.

Most megnézünk néhány főbb technikát, fényképezőgép-funkciót és -szettet, amelyek segítenek, hogy az esztétikus bokeh-fényfoltokkal még lenyűgözőbbek legyenek a felvételeid. Többről van szó, mint csupán a háttér elmosásáról – legalább ennyire fontos a tetszetős hangsúlyok kiemelése a képen, valamint a homályossá tétel során remekül érvényesülő, megfelelő fény vagy kompozíciós elem megtalálása.

Ha esztétikus fényfoltokra törekszel, fényerős objektívre van szükséged – vagyis nagy maximális rekeszértékkel, ideális esetben legfeljebb f/2.8-assal kell dolgoznod (de még jobb az ennél kisebb f-szám). Ez az egyik fő ok, amiért érdemes egy fényerős prímobjektívet (fix fókusztávolságú objektívet) is beletenned a fotóstáskádba, még akkor is, ha a kívánt fókusztávolságot eleve biztosítja a szettedhez tartozó zoomobjektív. Egy nagy maximális rekeszértékkel rendelkező prímobjektív, mint amilyen például az itt használt Canon RF 50mm F1.8 STM objektív, lehetővé teszi a hátterek egyszerű elmosását, gyönyörű, lágy hatású fénypontokká változtatva a részleteket. Míg a készleted f/4–5.6-os vagy ennél nagyobb maximális rekeszértékű objektíve lehetővé teszi ugyan a háttér elmosását, nem tudod vele elérni ugyanazt a minőségű bokeh-hatást. Természetesen a nagy maximális rekeszérték azt jelenti, hogy az objektív több fényt enged át, ami rossz fényviszonyok mellett is hasznos – ilyenkor tudod igazán kreatívan használni a háttér-homályosítást.

Van egy másik tényező, amelyet még érdemes figyelembe venni, habár ez nem annyira kulcsfontosságú. Az objektívek különféle módokon képesek rögzíteni az elmosódást, és egyes típusaik jobb, más típusaik pedig kevésbé tetszetős háttér-homályosítást eredményeznek. Általánosságban véve egy olyan objektív, amely több rekeszlamellával rendelkezik, esztétikusabb körkörös fényfoltokat tud létrehozni, mivel mindegyik fénypont a rekesz alakját tükrözi. Ez kevésbé számít, amikor az objektív legnagyobb rekeszértékével fotózol – tehát az objektív által támogatott maximális rekeszértékkel (legkisebb f-szám), amikor a nyílás egyébként is körkörös –, de nem mindig lesz ez a helyzet. Ha szeretnéd megtudni, hány lamellás az objektíved, nézd meg a hozzá kapott kézikönyvet, vagy keress rá objektíved műszaki adataira a Canon weboldalán. Hét lamellával már igen tetszetős bokeh-hatást lehet elérni, de a kilenc még jobb.

Az általad választott rekeszérték nagyban befolyásolja a fényképeiden megjelenő bokeh-hatást. Minél nagyobb a rekeszérték (azaz minél kisebb az f-szám), annál kisebb a mélységélesség, ennek köszönhetően a háttér még elmosódottabb lesz. Ezért próbáld ki vagy a Rekesz-előválasztás (Av) üzemmóddal vagy a Kézi üzemmóddal való fotózást, és válassz nagy rekeszértéket (kis f-szám).

Rekesz-előválasztás (Av) üzemmód használatakor az ISO-értéket is be kell állítanod – kezdésként válaszd a 100-as ISO-t, és nézd meg, hogy a záridő elég rövid-e az elképzeléseidhez. Vagy pedig használd a Kézi (M) üzemmódot automatikus ISO-érzékenység funkcióval, amelynél beállíthatod mind a rekeszértéket, mind a záridőt, majd bízd a fényképezőgépre a megfelelő ISO-érték meghatározását. A lényeg, hogy nagy rekeszértéket és olyan záridőt válassz, amely elég rövid ahhoz, hogy a kép fókuszban lévő részei élesen kirajzolódjanak, amikor kezedben tartott fényképezőgéppel fotózol (1/200 másodperc körüli beállítással kísérletezz).

Ha növeljük a távolságot a téma és a háttér között, a háttér még elmosódottabb lesz. A másik fontos tényező a téma és a fényképezőgép közötti távolság. Minél közelebb van az objektív a témához, annál kisebb a mélységélesség. Ez azt jelenti, hogy a háttérben lévő részek gyorsabban fókuszon kívülre kerülnek. Nézd meg, hogy a virágokról készült fotóinkon az elöl lévő virágok élesen fókuszban vannak, a mögöttük lévők azonban már fókuszon kívülre kerültek. Ha tehát szeretnéd a kép nagyobb részét elhomályosítani, hozd közelebb a témát a fényképezőgépedhez, és vidd távolabb a háttértől.

A nagyobb fókusztávolság erőteljesebb háttér-homályosítást eredményez. Ennek az az oka, hogy a látószög pontosabbá válik, így lényegében a háttér kisebb része kerül bele a kompozícióba. Emiatt a zoom teleobjektívek igen hasznosak és hatásosak lehetnek, amikor egy témát el akarunk különíteni, és a hátteret a részletek elmosásával kívánjuk homályosabbá tenni. Ha tehát erőteljesebb elmosásra és markánsabb bokeh-hatásra vágysz, lépj hátra párat, és közelíts rá a témára (vagy cseréld ki az objektíveket), hogy nagyobb fókusztávolságot érj el.

Hajlamosak vagyunk elsődlegesen úgy tekinteni a bokeh-technikára, mint a háttérrel kapcsolatos esztétikai kérdésre, pedig remek hatást érhetünk el akkor is, ha a kép előterében alkalmazzuk. Ha a kompozíciót úgy alkotjuk meg, hogy az előtér részletei kerüljenek fókuszon kívülre, azzal az élesen kirajzolódó témára tudjuk irányítani a figyelmet. Ezt úgy érhetjük el, hogy vagy közelebb visszük a fényképezőgépet a levelekhez, vagy pedig lentről fotózunk, így az elmosódott előtér válik hangsúlyossá a képen. Az ehhez hasonló finom részletekkel fokozni tudjuk a jelenet nyújtotta mélységérzetet, ráadásul nagyszerűen belefoglalhatjuk az élénk, elmosódott színeket is a kompozícióba.

A mélység a videókészítésnél is létfontosságú, mivel segít, hogy a néző kiigazodjon a jelenetben. Ha a jelenet előterében és hátterében lévő, fókuszon kívüli részleteket is belefoglaljuk a felvételbe, ez nagyszerű módszer arra, hogy növeljük a mélységérzetet és a képkivágásra irányítsuk a tekintetet. Ráadásul a bokeh-technikával kiemelt részek egy videón is ugyanolyan csodálatosan néznek ki, mint állóképeken, de emellett még mozognak is. Az autók fényszórói, a fényfüzérek és más világító fénypontok különösen szépek, amikor látványos, ragyogó bokeh-fényfoltokká mosódnak el.

A háttér-homályosítást úgy tudod a fotózás során a leghatásosabban alkalmazni, ha kis, ragyogó fénypontokat emelsz ki egy egyébként sötét háttérhez vagy rossz fényviszonyokhoz képest. Ezt az igazán lenyűgöző hatást a legkülönfélébb körülmények közepette is megtalálhatod, például amikor a nap fénye átszüremlik egy fa ágain, vagy amikor egy forgalmas utcát fotózol sötétedés után, esetleg egy vidámpark színes attrakcióit vagy egy torta gyertyáit örökíted meg. Ha szeretnéd te is kipróbálni ezt a hatást, kezdésként egy fényfüzéren teszteld. Helyezd el a felvétel hátterében, előterében vagy akár mindkettőben egyszerre. Amikor a fényfüzér fókuszon kívülre kerül, esztétikus, homályos fénykörök jönnek létre.

Amikor objektíveddel teljes rekeszértékkel (azaz annak maximális rekeszértékével) fotózol, a képeken kör alakú fényfoltokat fogsz látni, mivel a nyílás kerek. Egyéb esetben a fényfoltok alakját az objektívben lévő rekeszlamellák száma határozza meg – általánosságban véve azt lehet mondani, hogy minél több a lamella, annál körkörösebb alakú marad a rekesz, amikor kinyílik, így értelemszerűen a fényfolt is körkörösebb lesz. A gyakorlatban ez többnyire körkörös vagy hatszögletű bokeh-fényfoltokat eredményez – ha szeretnéd látni, milyen alakzatot fognak felvenni a fényfoltok, csak vedd le az objektívedet a fényképezőgépről, tartsd egy fényforrás felé, és nézz át rajta.

Ha kreatívabb megközelítésre vágysz, módosítsd a fényfolt alakját! Ezt úgy tudod megtenni, ha kivágsz egy tetszőleges alakú sablont, és az objektíved elejéhez rögzíted. Ebben a videóban a fényfolt egy egyszerű kartonlapnak köszönhetően színes csillagok és hópelyhek sokaságává alakul át.

Az előzőekben már láthattuk, milyen esztétikus bokeh-hatást keltenek a fókuszon kívüli fénypontok, amennyiben megfelelő beállításokkal fotózol. Íme egy egyszerű, otthon kipróbálható beállítás, amellyel fényfoltokkal teli csendéleteket hozhatsz létre. Helyezz valamilyen tárgyat egy tükröződő felületre, majd pedig rendezz el egy összegyűrt fóliát a háttérben (ne gyűrd össze túlzottan – elég, ha néhány ponton megnyomkodod, csak annyira, hogy a fényt megtörje és ne pusztán visszatükrözze). Irányíts egy sima lámpát a fóliára, és egy második fényforrás segítségével világítsd meg a témát (mi egy LED-panelt használtunk, de egy egyszerű lámpával is működni fog a dolog). Fényképezőgépedet tartsd a témához közel, állítsd be rajta a Rekesz-előválasztás (Av) üzemmódot, használj nagy rekeszértéket – ideális esetben f/1.8-ast –, és fotózz alacsony szögből, hogy meg tudd örökíteni a csodálatosan elmosódó bokeh-hatást.