Négy művész, négy tehetség, egy kreatív együttműködés

A közösségi média mindannyiunkat tartalomkészítővé formált; de hogyan lehet még tökéletesebbé tenni videoklipjeinket és posztjainkat, hogy kitűnjenek a tömegből? A Canon Crew Create kampánya keretében négy, a közösségi posztok és videók létrehozásához Canon fényképezőgépek és objektívek széles választékát használó brit művész fogott össze, hogy bemutassák, mi mindent lehetséges megvalósítani a költségkeret vagy a háttérkészségek szintjétől függetlenül.

Ewan Baggott, azaz EABskills freestyle focista gyermekkora óta lelkes fotós. Tehetségét és trükkjeit a Canon zászlóshajójával, a Canon EOS R6 géppel veszi fel 107 000 Instagram-követője számára. „Fiatalabb koromban megszállott fotós voltam” – mondja. „Számomra kiemelkedő fontosságú a lehető legjobb képminőség.”

Jack Garratt, a BRIT Awards-díjas zenész és producer egy Canon EOS RP segítségével dokumentálja a kreatív folyamatokat és a turnék során megélt kalandokat 90 900 Instagram-követője számára. „Imádok fényképezni” – mondja. „Amikor turnézom, mindig van nálam fényképezőgép.”

A táncos Nifè már több mint 1,5 millió követőt gyűjtött TikTokon. Egy Canon EOS M50 Mark II segítségével veszi fel táncos kihívásait és oktatóanyagait. „Könnyű, könnyen használható, és éppen belefér a táskámba” – mondja.

Az utcai művész Fat Cap Sprays szeret minimálban utazni, így a már több mint 72 millió TikTok-lájkot gyűjtött folyamatvideóit egy Canon PowerShot G7 X Mark III fényképezőgéppel készíti. „Nagyon kompakt és igazán könnyű, ami azért fontos, mert a másik kezemben szórópalack van” – mondja.

Találkozunk a négy művésszel, többet megtudunk a kreatív folyamatokról és felfedezzük, mit tanultak a tudásukat bemutató, közös rövidfilm elkészítése közben.

További információk:

• Hat szakértői tipp és technika, amikkel a közösségimédia-tartalmad kiemelkedhet a tömegből.
• A fényképezőgépek és az objektívek, melyeket a tartalomkészítők használnak munkáik színvonalasabbá tételéhez.

„Fiatalabb koromban a foci megszállottja voltam, ahogy a fényképezésé is” – mondja Ewan. „Azon gondolkoztam, hogyan is lehetne egyesíteni a focit és a fényképezőgépeket.”

Ewan felvette a trükkjeit, amiket aztán megosztott online; ma már focis montázsokat posztol a TikTokon, az Instagramon és a YouTube-on. „Imádom, hogy szabad lehetek és azt csinálhatok, amit akarok” – mondja.

„Az együttműködés nagyszerű lehetőséget biztosított a különböző alkotók számára, hogy a másik munkáját különböző nézőpontokból lássák” – teszi hozzá. „Tartottunk egy előzetes megbeszélést, hogy megismerkedjünk egymás ötleteivel. Hallgattam (a zenét), amit Jack készített és azt gondoltam, hogy „valamilyen freestyle kunsztot kell kitalálnom erre a dropra vagy arra az ütemre.”

„Persze volt pár dolog, ami miatt fájt a fejem a felvétel napján. Aggódtam, hogy leesik a labda, vagy hogy nem fogom érezni a teret. Ki kellett dolgoznom a teret, hogy érezzem a körülöttem lévő négy falat, és el kellett kerülnöm, hogy a felém száguldó labdával eltaláljam a fényképezőgépet!”

„Fontosnak tartom a közös munkát, hiszen mindenki más. Innen is, onnan is lehet ötleteket gyűjteni. A legfontosabb dolog a folyamatos tanulás. Ha valaki mással dolgozol, tanulsz tőle – ahogy ő is tanul tőled.”

Jack mindig is szenvedélyesen szerette a zenét. „Mindig is a zeneszerzés és az előadói tevékenységek felé húzott a szívem” – mondja. „Az első számomat 13–14 évesen írtam; úgy érzem, a zeneszerzés már az elejétől elég természetesen jött nálam.”

Úgy véli, hogy a közösségi média ösztönözte arra, hogy jobb fotóssá és jobb előadóvá váljon, ugyanakkor megválogatja, mit is posztol. „Megválogatom azokat a pillanatokat, amikbe más embereket is be akarok vonni. Néha csinálok egy loopot egy éppen készülő számrészletből, rájátszok pár akkordot vagy rakok rá egy basszusfutamot. Néha csak leülök egy gitárral és dúdolgatom a számot, amit épp elkezdtem írni.”

Nagyon kíváncsi volt, hogy a nagy napon hogyan dolgozza fel zenéjét a többi művész – ahogy fontos volt az is, hogy átvegye a többiek előadásának energiáját. „Külön figyeltem arra, hogy a játékom tükrözze a többiek munkáját. Nagyon örültem a lehetőségnek, hogy visszhangozhatom és átvehetem más emberek energiáját.

„Remek élmény volt látni a mások művészetében megjelenő zenémet. Az alkotás igazán lenyűgöző része az, amikor látjuk, hogyan értelmezik mások.”

Nifè egész életében táncolt. „Az anyukám azt mondaná, hogy már a méhéből is táncolva jöttem ki” – mondja. „Fiatalabb koromban igen félénk voltam. A tánc volt az egyetlen, ami magabiztossá tett. Még ma is úgy gondolom, hogy a magabiztosságomat annak köszönhetem, amit a tánctól tanultam. Megtanultam, hogyan kell megmutatni magam, hogyan kell mozogni, hogyan érezzem magam kényelmesen a testemben és önmagamban.”

Nifè feladata az volt, hogy táncmozdulatokat találjon ki a videóhoz; azonban nem komponálta meg a teljes koreográfiát, hogy a felvétel napján legyen helye a freestyle-nak is.

„Tudtam, hogy a helyszínen lesz majd olyasmi, amivel fogok tudni dolgozni” – mondja.

„Az (együttműködésre készített) zene nem olyan volt, amit alapból választottam volna, így kíváncsi voltam, melyik testrészem fog a megszokotthoz képest másként viselkedni. Látnom kell, hogyan dolgoznak mások az alapanyaggal. Kapcsolatba kell lépni más alkotókkal is, hogy még többet tanulhass, hogy együtt ötletelhess, és hogy tanácsokkal láthassátok el egymást. Aggódtam, hogy ideges leszek. Az idegesség gyakran nagyon frusztráló, de attól még jelen van. Attól is féltem, hogy a térbeosztással kapcsolatban hibázni fogok. Ezen most egy kicsit keményebben kellett dolgoznom. Egy kicsit okosabbnak kellett lennem.”

„Amikor az emberek egy műalkotást látnak, csak a végeredményt látják. A filmezéssel azonban megmutathatom a folyamatot is, ahogy rétegről rétegre összeáll a teljes egész” – mondja az utcai művész, Fat Cap Sprays. „Azt is megmutathatom, mekkora öröm számomra a festés folyamata. Jó eszköz a kreativitás megosztásához. Örömöt hoz mindez az emberek életébe.”

Fat Cap Sprays feladata volt a videó hátterének elkészítése. Egy neonpiros baglyot tervezett, ami szinte leugrik a fekete háttérről. „A baglyok látása a legjobb, ráadásul éjszakai teremtmények. Ezért azt akartam, hogy a szemek olyanok legyenek, mint a fényképezőgép objektívje – azaz mint a tartalomkészítők szeme” – mondja.

„Az én feladatom egészen más volt, mint a többi előadóművészé. Ha elrontom, ismét nekiállhatok és addig finomíthatom, amíg elégedett nem vagyok a végeredménnyel. Sokkal nagyobb nyomás nehezedett a többi tartalomkészítőre, hiszen a fényképezők kereszttüzében kellett alkotniuk addig, amíg minden a helyére nem került.

„A munkák kombinálása lehetővé tette, hogy olyasmit alkossunk, ami más, amit még senki sem látott azelőtt. A lényeg a közös ötletelés volt az igazán különleges végeredmény érdekében. Mindannyian másban vagyunk tehetségesek, viszont az közös, hogy szórakoztatóan készítünk tartalmat.”

Nézd meg, mi történt, amikor ezek a remek művészek egy nagy, közös műalkotásban egyesítették kreatív energiáikat:

Szerző: Andrea Ball