Lépj szintet: így fejleszd épületfotózási készségeid

A Canon nagykövete, Fernando Guerra tud egyet s mást az épületekről. Építészként diplomázott hazájában, Portugáliában, majd ezt követően egy makaói építészirodában dolgozott, ahol több, szakmailag sikeres évet töltött el. Bármennyire élvezte is munkáját, sosem tudott igazán felhagyni gyermekkori szerelmével, a fényképezéssel.

Fernando épületfotózás iránti szenvedélye egészen addig fokozódott, hogy testvérével, Sergióval elkezdtek épületeket fotózni vezető magazinoknak és magánügyfeleknek. Mostanra számos díj fűződik a nevéhez, és sikere továbbra is töretlen.

Fernando most megosztja velünk néhány tapasztalatát, tanácsát és trükkjét, amelyeket az évek során tanult.

Az épületfotózás nem csak arról szól, hogy készítesz egy fényképet egy impozáns irodaépületről vagy egy díszes templomról. Persze ezek is biztosan látványos képek lesznek, de Fernando szerint bármely épület lehet gyönyörű – ha elég elszántan keresed, de még jobb, ha egyáltalán nem keresed!

„Ne foglalkozz azzal, hogy megtaláld a tökéletes helyet” – tanácsolja. „Lenyűgöző épületeket találhatsz a legrosszabb helyeken is. Gondolj önmagukban az épületekre és arra, hogy mi teszi őket érdekessé. Bármi szóba jöhet, egy koszos kis istállótól vagy szerény házikótól egy csodálatos múzeumig vagy katedrálisig. A fotózásnál szerintem nem létezik olyan, hogy „rossz” épület. Csak meg kell várni a megfelelő fényt és a megfelelő pillanatot. ”

Fernando azt is javasolja, hogy amint rátaláltál és beleszerettél az épületbe, tedd gazdagabbá további rétegekkel a képedet. Ez egy olyan technika, amelyet egyik legnagyobb bálványától, a Magnum ügynökség fotósától, Alex Webbtől lesett el, és amely – Fernando elmondása szerint – segít új dimenziókat adni a stílusodhoz.

„A fényképészete teljesen magával ragadott, ugyanis a felső rétegekre plusz rétegeket tesz, így több elemet épít fel egyetlen képen” – mondja Fernando Webbről. „Például lehetnek emberek, egy kutya és akár egy esernyővel sétáló ember is a képen. A felvételei több rétegből épülnek fel, és tényleg azt érzed, hogy élettel és kontextussal telik meg a fotó.

„Építészként próbálom megtalálni a tökéletes arányokat, a tökéletes anyagot, valamint a tökéletes színeket és felületeket. Fényképészként pedig megpróbálom mindezt pontosan így átadni – hogy a témák gyönyörűnek tűnjenek” – folytatja Fernando. „Nem az ideális geometriát keresem, csak azt szeretném elérni, hogy az épület szépnek hasson. Ezt az üzenetet próbálom átadni.”

Azt gondolnánk, hogy az épületfotózás első szabálya az állványhasználat. Fernando ezzel azonban nem ért egyet.

„Szeretem a mozgás szabadságát, ezért jellemzően nem használok állványt, amely sokak szerint az épületfotózás nélkülözhetetlen kelléke” – fejti ki bővebben. „Szeretem körbejárni és különböző szögekből felfedezni az épületet, ezért kézből fotózok. Amint megérkezek a helyszínre, egy pillanatra sem állok meg, amíg be nem fejezem a fotózást.

„Több előnye is van annak, hogy nem használok állványt, ilyen például az, hogy ha egy zsúfolt helyen dolgozok, akkor nem hívom fel magamra az emberek figyelmét. Amikor észrevesznek, a jelenetben szereplő emberek gyakran kíváncsiskodnak, rád néznek, nézik, hogy mit csinálsz – ahelyett, hogy természetesen viselkednének. A számos Canon fényképezőgépen megtalálható változtatható képszögű kijelző ebben nagy mértékben segít. Különböző szögekből fotózhatsz, és még csak nem is tűnik úgy, mintha fényképeket készítenél.”

Ha arról van szó, hogy mit szabad és mit nem szabad az épületfotózásban, Fernando szerint tulajdonképpen egyetlen szabályt érdemes követned.

„A függőlegesnek egyenesnek kell lennie, ezért sosem szabad felfelé vagy lefelé irányítani a fényképezőgépet, hacsak nem dönthető és eltolható objektívet használsz, ami korrigálni tudja a perspektívát” – magyarázza. „A szoftveres szerkesztés során is korrigálhatod a perspektívát, de szerintem az nem fog jól kinézni. Sokszor említenek más szabályokat is, de szerintem meg kell szegned a szabályokat, hogy kialakulhasson a saját, jellegzetes stílusod, amellyel kitűnhetsz a tömegből. Csak legyenek egyenesek a függőlegesek, és fotózz úgy, mintha nem lenne holnap.”

Fernando szerint egy másik tévhit, hogy az épületfotózáshoz a kora reggeli vagy késő délutáni, gyakran „arany órának” nevezett fény a legmegfelelőbb.

„Ha egy épületet fotózok, szeretek már kora reggel kimenni, és addig maradok, amíg a csillagok fel nem jönnek este. Ugyanazt a megközelítést alkalmazom, amit a fotóriporterek is szoktak. Követem a fény útját az épület körül, mivel a bizonyos látószögek jobban néznek ki a nap egyes szakaszaiban. Azt is megfigyelheted, hogyan használják az emberek az épületet – ez is élettel telíti meg a képet. Olyan, mintha az épület életének egy napját fotóznád. Többet szeretnék megörökíteni, mint csak magát az épületet.

„Erős fények esetén lehet játszani az árnyékokkal. Nemrég sikerült egy remek sorozatot készítenem egy házról délben, amikor a nap a legmagasabban volt. A fény áthatolt a tetőablakokon, és az épület teljes belső részét megvilágította – egyszerűen mesés látvány volt. Amikor a nap alacsonyabban van az égen, előfordulhat, hogy az épület az egyik oldalról nézve sokkal szebb, mint a másik oldalról. Csak körbe kell járnod, és megfigyelni. Borongós és ködös napokon is lehet érdekes képeket készíteni, ha sikerül elkapni az ilyenkor jellemző lágy tónusokat. Egy másik helytelen feltételezés, hogy ha egy pontból készítettél egy fotót az épületről, akkor készen is vagy. Még aznap menj vissza egy kicsit később, és nézd meg, hogy a fény változása milyen hatással van rá.”

Fernando azt tanácsolja a kezdőknek, hogy olyan objektívet válasszanak, amely jó egyensúlyt kínál a relatív széles látómező és az alacsony képtorzítás között. „Imádom a Canon RF 35mm F1.8 Macro IS STM és a Canon RF 50mm F1.8 STM objektíveket” – lelkendezik. Kicsik és diszkrétek, így észrevétlenül fotózhatsz velük. A minőségük kiváló, és nem túl drágák. Canon EF 24-240mm F4-6.3 IS USM objektívet is használok, mert nagyon sokoldalú. Semmilyen torzítást nem vagyok hajlandó elfogadni az épületfotóimnál, és az EOS R sorozatú fényképezőgépek beépített korrekciójának köszönhetően ez az objektív teljesen torzításmentes lesz.”

Egy másik, köztes megoldásként használható objektív a Canon RF 16mm F2.8 STM, amely kifejezetten alkalmas az épületfotózásra. Ez a 16 mm-es fókusztávolságú prímobjektív egyrészt nagyon pénztárcabarát megoldás, másrészt pedig ultranagy látószöget kínál, így akár egy teljes hidat is megörökíthetsz vele. Az építészet iránt rajongók azt is imádni fogják, hogy milyen érdekes hatással van az objektív a vonalakra és a szögekre.

Fernando azt javasolja, hogy miután megtaláltad a számodra megfelelő fényképezőgépet és objektívet, és elsajátítottad a műfaj alapjait, kísérletezz tovább az épületek fényképezésével, és próbálj ki mindent a különféle szögektől az objektívszűrőkig.

„Egy semleges szűrővel nagyszerűen lehet hosszú záridővel képeket készíteni erős fények mellett is” – magyarázza Fernando. „Ha nyüzsgő helyen fotózol egy épületet, a hosszú expozícióval gyakorlatilag eltüntetheted az épület körül mozgó embereket és forgalmat, így nem lesznek rajta a képen. Egy kör alakú polárszűrővel kiválóan eltávolíthatók az üvegablakok tükröződései. Ez a fényes felületű épületeknél is ugyanilyen jól működik. Egyszer egy olyan betonépületet kellett fotóznom, amely pirosra volt festve és rendkívüli mértékben fénylett. Csak eltekertem a kör alakú polárszűrőt, és az összes csillogás eltűnt, így az épület az eredeti színében tündökölhetett.”

Fernando számára az épületfotózás nem csupán egy munka – ez egy igazi hivatás. Legalább annyira érdeklik a dobogó szívek, mint az épületek.

„Végső soron épületeket fényképezek a megélhetésért, de úgy érzem, hogy az épületben lévő és az épületet használó emberek a képek legérdekesebb elemei” – zárja gondolatait. „Számomra az épületek fényképezése az élet megörökítéséről szól.”

Készen állsz megtenni az első lépést?

Írta: Matthew Richards