Hiperfokális fókuszálás

A hiperfokális távolság az a távolság, amelyben egy objektív bármely adott fókusztávolságával és rekeszértékével maximális mélységélesség érhető el. Ez azt jelenti, hogy a hiperfokális távolsággal való fókuszálás minden fotós számára hasznos technika, de a tájfotósoknak különösképpen jól jön, ha képeiken az előtértől a látóhatárig meg akarják őrizni az élességet.

Mivel a mélységélesség nagyjából kétszer tovább nyúlik, mint a fókuszpont a kép előterében, sok fotós a hiperfokális távolságot az élesnek mutatni kívánt jelenet egyharmadánál található pontra fókuszálva becsli meg. Bár ez a megközelítés hasznos lehet, nehéz meghatározni, hova esik a fókuszpont, ezért, ha teheted, érdemes betartani a hiperfokális távolságból való pontos fókuszálás lépéseit.

Az első lépésben állítsd a fényképezőgépet egy állványra, és válaszd ki azt az objektívet, amely a jelenet megkomponálásához szükséges nézési szöget biztosítja. Ha ez egy zoomobjektív, keresd meg a használni kívánt fókusztávolságot, mivel a hiperfokális távolság kiszámításához erre van szükség.

Állítsd a fényképezőgépet Rekesz-előválasztás (Av) vagy Manuális (M) módra, így a rekesznyílást teljes mértékben te szabályozhatod. Mivel a hiperfokális távolsággal való fókuszálás lényege éppen az, hogy maximális élességet érj el, a nagy mélységélességhez kis rekeszértéket szeretnél majd használni. Az igazán éles képek készítésénél azonban kerüld a legkisebb rekeszértékek használatát az objektíven, f/22 helyett például használj inkább f/16 értéket. Úgy tűnhet, f/11 értéknél a részletek még élesebbek. Ez azért van, mert a diffrakció lágyító hatása a kisebb rekeszbeállításoknál észrevehetőbb. A fényképezőgépeden lehet, hogy van „Diffrakció-korrekció”, amelynek segítségével valamelyest helyreállíthatod az élességet. A funkciót az „Objektívtorzítás-korrekció” beállítási képernyőn kapcsolhatod be.

Ha már kitaláltad, milyen fókusztávolsággal és rekeszértékkel fogsz fotózni, ezzel a képlettel kiszámíthatod a hiperfokális távolságot.

Hiperfokális távolság = (gyújtótávolság x gyújtótávolság) / szóródási kör x f-érték

A fókusztávolság az általad használt objektívtől vagy zoombeállítástól függ majd.

A „szóródási kör” értéke az APS-C EOS fényképezőgépek esetében 0,019 mm, teljes képmezős EOS fényképezőgépeknél pedig 0,030 mm.

Az f-érték a fényképezőgépen beállított rekeszérték.

Íme egy példa: ha egy 28 mm-es objektívet f/16 értékre állítasz egy teljes képmezős fényképezőgépen, a hiperfokális távolság kb. 1,6 méter lesz.

28 mm × 28 mm = 784 mm

0,030 mm × 16 mm = 0,48 mm

784 mm ÷ 0,48 mm = 1,633 mm (1,63 m)

Sokféle okoseszköz-alkalmazás létezik a hiperfokális távolság használatához, amelyek kiszámítják neked a megfelelő értéket. Egy jó verzióval a pontos leolvasáshoz kiválaszthatod a fényképezőgépet vagy az érzékelő méretét. Csak meg kell adnod a fényképezőgép, a rekesznyílás és a fókusztávolság adatait, és már le is olvashatod a kiszámított hiperfokális távolságot.

Itt a manuális fókuszálás a legjobb választás. A legtöbb objektív rendelkezik távolsági skálával, amely a legegyszerűbb eszköz a hiperfokális távolság beállításához. Ha az objektíved nem ilyen, úgy érheted el, hogy biztosan a megfelelő pontra fókuszáljon, hogy gyakran megméred a fényképezőgép érzékelőjétől való távolságot. Ennek meghatározásához keresd meg a fényképezőgép vázán található jelet. Ha szeretnéd, használhatsz mérőszalagot is, de ha tudod, mekkora a lépéstávolságod vagy a lábfejed mérete, elég, ha kiléped a hiperfokális távolságot, és keresel valamit, amit jelzőként használhatsz az objektív élességének beállításakor.

Az objektívvel a keresőbe nézve is fókuszálhatsz, azonban manuális fókuszálás esetén sok fotósnak segít az Élő nézet használata, mivel a nagyított nézettel biztosra mehetsz, hogy a fókuszt pontosan a megfelelő pontra állítottad.

Ha az objektív élességét és expozícióját beállítottad a kiválasztott rekeszértékkel, már annak tudatában vághatsz neki a felvétel elkészítésének, hogy a maximális mélységélességet fogod kapni.