Termék
Tudj meg többet az EOS M5 gépről
Ragadd meg a pillanatot Gali Tibbonnal!
Ragadd meg a pillanatot Gali Tibbonnal! írta: Gali Tibbon
A fényképészként, dokumentarista fotográfusként és Canon felfedezőként egyaránt aktív Gali Tibbon gyakorlatilag a világ minden részén foglalkozott már a helyiek és kultúrájuk dokumentálásával. Legutóbbi útja egy gyógyfürdőiről nevezetes szerbiai kisvárosba, Vrnjačka Banjába vezette. Ennek kapcsán beszélgettünk vele személyes fényképezési filozófiájáról, és azokról a varázslatos pillanatokról, amelyeket igyekszik megörökíteni, és amelyek rögzítéséhez ezúttal az EOS M5 nyújtott segítséget.
A varázslat nyomában
Gali Tibbon gyakran használja a „varázslat” szót, ha a szakmájáról beszél. A fényképészet csodái szinte tapintható áhítattal töltik el. Ez az érzés először 14 éves korában ragadta magával, amikor nagyapja könyvespolcán felfedezte a Life magazin évkönyvének 1956-os kiadását.
„Megpillantottam ezt a fantasztikus, szemcsés fekete-fehér képet, amely szinte mozgott előttem. Megdöbbentő volt. Mindaddig el sem tudtam képzelni, hogy a fényképezés másról is szólhat, mint a szokásos családi pillanatok vagy tájképek megörökítéséről. Ez a kép tele volt élettel. Egy életre megragadott. Ez adott lökést, hogy megvegyem első fényképezőgépemet: egy Canon AE1 filmes gépet, amely előttem már legalább három ember kezében megfordult. Aztán jelentkeztem az Israel Jerusalem Museum fotós kurzusára, ahol megtanultam feldolgozni és előhívni a filmeket. Az összes zsebpénzemet filmre és vegyszerekre költöttem, és berendeztem egy aprócska labort otthon. Mindig lenyűgözött, amikor láttam, ahogy a saját fekete-fehér fényképeim megjelennek a papíron.”
"A fényképezőgép, mint az a mágikus iránytű, magával ragad, segítségével bárhová eljuthatok."
Gali a varázslatot követve a világ számtalan különböző népét, kultúráját és vallását megismerhette. Elmondása szerint azonban a dokumentarista fényképezés nem csupán arról szól, hogy minél „szebb” képeket készítsünk.
„Bármilyen sztorin dolgozom, az a legnehezebb, hogy kétdimenziós állóképek segítségével minél hitelesebben vissza tudjam adni a valóságot. Igyekeznem kell, hogy megragadjam a fényt, az illatokat és a zajokat, az emberek szemében tükröződő érzelmeket. Az a legjobb, ha ezeket az elemeket egyetlen nagyszerű képbe tudom sűríteni. Ha sikerül, igazi varázslatnak érzem, de ez mindig komoly erőfeszítést és kemény agymunkát igényel. Gyakran nem értünk egymás nyelvén, de mindig érzem az emberek hangulatát és energiáit. Fantasztikus, hogy mennyi mindent át lehet adni néhány mosollyal, kézmozdulattal és félig érthető angollal.”
"Ezt az energiát próbálom átvinni a képekre, hogy azok is részesülhessenek az élményből, akik nem lehettek ott velem."
Megélni a pillanatot
Gali Szerbiában készített képein is láthatjuk, hogy szinte varázslatos érzéke van hozzá, hogy megfogja ezeket a gyorsan elillanó pillanatokat – még akkor is, ha számára ismeretlen fényképezőgépet használ. Képein az utcai fotózás, a portrékészítés és a művészi igényű fényképezés keveredik, amelyek együtteséből a városlakók életének soha meg nem ismétlődő pillanataiba nyerhetünk bepillantást. Gali filozófiája szerint a varázslat a gyorsan elillanó pillanatokban rejtőzik, ám ezeket rendkívül nehéz elkapni.
„A fénylépezés számomra azt jelenti, hogy elmegyek egy helyre, és megpróbálom elérni, hogy az emberek néhány percre, órára vagy napra megosszák velem az életüket. Igyekszem megfogni az érdekes pillanatokat ebben a rohanó világban, rögzíteni a jeleneteket, mielőtt elvesznek. De először túl kell jutni a beállított pózokon. Amikor az emberek először meglátják a fényképezőgépet, automatikusan pózba vágják magukat: kiegyenesednek, kidüllesztik a mellüket, és megpróbálnak minél jobb képet vágni. Ezt tanultuk gyerekkorunkban, mivel nem szerettünk volna egyetlen kocka filmet sem elpazarolni. Engem nem ez a kép érdekel, de azért elkészítem, mert általában segít megtörni a jeget. Ahhoz, hogy igazán érdekes fotókat készíthessek, túl kell jutni a pózokon.”
"Az emberek általában azt hiszik, hogy tudják, hogy mit szeretnél elkapni, de valójában persze sosem látnak be a fényképész agyába, nem tudhatják, hogy mi az a pillanat vagy részlet, amire várok."
„Minél tovább maradok a közösségben, az emberek annál inkább ellazulnak. Ilyenkor végre elkészíthetem azokat a képeket, amelyekért jöttem. Vrancka Banja minden lakója, akivel találkoztam, igazán melegen és barátságosan fogadott, és mindent megtett, hogy segítsen a fotózásban, és ez még a juhokra is igaz! Így szerencsére sikerült megragadnom a városka igazi arcát.”
„A juhászról, aki egykor focista volt, de ma a mezőn tölti napjait, újságot olvas, és a birkákkal beszélget, közvetlenül eső után sikerült képet készítenem. Fantasztikus volt a fény, de a juhok össze-vissza rohangáltak. Végül a juhász rájuk szólt, hogy álljanak meg: ez után meg sem mozdultak, és végre elkészíthettem a fotót. Mintha csak távirányítással vezérelte volna őket!”
„A folyóparton pedig egy felettébb élénk kis közösségbe botlottam, ami főként férfiakból állt. Az emberek itt nem zavartatták magukat, mindenki úgy viselkedett, ahogy kedve tartotta, senki nem akadályozta a másikat. Fantasztikus volt. Az emberek (kövérek és soványak egyaránt) fürdőruhára vetkőztek, dominóztak, úsztak és napoztak déltől napnyugtáig. Ráadásul remek humorérzékük volt, ezek a kemény, házi tetoválásokkal telerótt fickók remekül elviccelődtek egymással.
„Sokat segített, hogy az EOS M5 rendkívül diszkrét kis gép, így nem kellett sok felszerelést cipelnem, és nem néztem ki úgy, mint GI Joe a harcmezőn. Ez a gép sokkal kevésbé hívta fel rá a figyelmet, hogy fényképezek, így alanyaim is lazábban tudtak viselkedni. Én csak arra jártam, játszottam a fényekkel, és nagyszerű képeket készítettem, ők pedig azt tették, amit egyébként is szoktak.”
Gali számára ezek a kreatív pillanatok hozzák el a varázslatot.
„Néha minden jól sikerül: a beállítás, az emberek, a fénysugár, ami pont jókor süt rá az egyikük arcára, még az objektum is tökéletes, és én jó helyen állok. Ilyenkor csupán le kell nyomnom a gombot, és már meg is fogtam a pillanatot, amely talán csak a másodperc törtrészéig tartott. Ezt az együttállást nevezem én varázslatnak.
"Az ember érzi, ha sikerült elkapnia – ez intuitív dolog. Ha meglátok valamit, körbetáncolom, mint egy méh, és próbálom megtalálni a valódi lényegét."
„Különféle képeket készítek, keresem a tökéletest. Erre különösen jók a digitális fényképezőgépek, hiszen így mindig látom, hogy jó irányba haladok-e (ha filmet használok, erre nincs lehetőség). De az, hogy megütöttem-e a főnyereményt, csak a nagy számítógépes képernyőn derül ki. A legfontosabb azonban maga a fényképezés, ami a megérzésekre épül. Persze, jó dolog, ha az ember képeit galériákban és múzeumokban mutogatják, és gyűjtők járnak a nyomában, de számomra a pillanat megragadása, a fényképezés jelenti az igazi varázslatot, ami az eredménynél is fontosabb.
A fényképezőgép – szerelem első látásra?
Gali elsőre gyanakvással fogadta az ötletet, hogy tükör nélküli géppel menjen Vrancka Banjába, de az EOS M5 hamar eloszlatta kétségeit.
„Már elsőre tetszett a megjelenése, olyan volt, mintha valaki összezsugorította volna az EOS 5D Mark III-t. A gép teste vonzó és erős érzést keltett, tökéletesen illett a kezembe, minden gomb és tárcsa ott volt, ahol lennie kellett. Nem erre számítottam egy tükör nélküli géptől, megszoktam, hogy azok vékonyak, és nincs rajtuk markolat és kereső.
„Nagyon hamar megszoktam a használatát. A beállításhoz ugyanazokat a funkciókat tudtam használni, mint az 5D Mark III esetében, így gyorsan visszataláltam a komfortzónámba. Intuitív módon kiigazodtam a menükben, nem kellett megszakítanom a kreatív folyamatot, mivel a fényképezőgép mindig pontosan azt tette, amit akartam.
A képminőség is remek, élénk színeket és valószerű bőrtónusokat kaptam. Ahhoz képest, hogy milyen pici a gép, a jpeg-ek akár óriásplakát méretűvé is gond nélkül nagyíthatók, és RAW formátumban is lehet fényképezni. A sorozatképek is fantasztikusak, nem hazugság a 7 kép/mp sebesség!
„Különösen tetszett az extra expozíciókompenzációs tárcsa, amely ráadásul ideális helyen van, így fényképezés közben bármikor játszhatok a beállítással, nem törik meg a koncentráció, mivel nem kell levennem a szemem a képről. Remek az EVF megvalósítása is: ha az ember függőlegesen fényképez, az adatok tájolása is automatikusan megváltozik, így végre nem kell hunyorogni, és megpróbálni oldalról megállapítani az expozíciót.
Galinak nagyon tetszettek az EVF és a változtatható képszögű érintőképernyő segítségével elérhető rugalmas komponálási és fókuszálási beállítások is: „Sosem hittem volna, hogy valaha is a képernyővel fogok fényképezni, de az EOS M5 dönthető érintőképernyője rengeteg lehetőséget kínál, hogy különböző szögekből készítsem el a képeket, ráadásul szupergyorsan és kényelmes módot nyújt a menükben való lépkedésre. Az érintőképernyős autofókusz pedig maga a csoda! „Megkomponálom a képet, aztán nem veszem le a szemem az EVF-ről, csak az ujjammal áthúzom a fókuszterületet oda, ahova akarom. Így nem szükséges újrakomponálni a képet, sem rögzíteni a fókuszt, és utána áthelyezni a keretet.”
Galinak különösen tetszett a fényképezőgép kompakt mérete: „Lehet, hogy az EOS M5 kicsi, de belül igazi erőgép! Fantasztikus érzés, hogy itt a kompakt méret nem megy a minőség rovására. Gyakorlatilag bármire képes, amire az EOS 5D Mark III, ráadásul ugyanazokat az objektívokat is használhatom, mégis rendkívül diszkrét.
„A Bluetooth-funkció beépítése is okos döntés volt: így a fényképezőgépet bármikor csatlakoztathatom okostelefonomhoz, ami azt jelenti, hogy nem kell kábeleket vagy számítógépet magammal cipelni a terepre. Elég zsebre vágnom a telefonom, megragadni a fényképezőgépet, és már indulhat is a show.
"Az EVF és a képernyő együttes használata a portréfotózásnál is nagy előnyt jelent, mivel így az ujjammal irányíthatom a fókuszt, úgy, hogy közben nem szakítom meg a beszélgetést az alannyal."
„Manapság egy fényképész sem engedheti meg magának, hogy otthon hagyja a gépét: mi van, ha hirtelen valami nagy esemény közelébe keveredik? Az EOS M5 kisebb, mint a vaku, amit használok, így akár moziba vagy nyaralásra is magammal tudom vinni, ami azt jelenti, hogy ilyenkor sem kell lemondanom a professzionális szintű fotókról. Pontosan ilyen hordozható EOS fényképezőgépre vágytam!”
"Az EOS M5 ugyan kicsi, de nagy dolgokra képes!"
