Ahova ember még nem merészkedett – A határ a csillagos ég!

A Canon fényképezőgépe képletesen még az űrbe is feljut

A BME Aerospace Team már felbocsátotta első szuperszonikus, szuborbitális kutatórakétáját, projektjeik keretein belül pedig az orvos-, a fizika- és az IT tudományokban is maradandót alkotnak. Kutatórakéta-fejlesztéseik és -felbocsátásaik a tudományt szolgálják, melyek magas minőségű megörökítéséről és dokumentálásáról a Canon EOS R rendszere gondoskodik.

5E5A0518_big.jpg
5E5A1879_big.jpg
EuRoC _22 csapatfoto.jpg

Rakétasebességgel fejlődik a tudomány, melynek egyik fontos szegmensét képezik a különböző kutatórakéta-fejlesztések. Ebben célozta meg a csillagokat a BME Aerospace csapata, amely teszt jelleggel január 26-án felbocsátotta Aether S nevű, első magaslégköri kutatórakétáját.
A csapat 2021 szeptemberében alakult Illyés András csapatvezető és Pálfi Bars főmérnök irányításával, akik már korábban is foglalkoztak kutatórakéta-fejlesztéssel, hiszen 2020-ban egy középiskolásoknak rendezett versenyen üdítősdoboz méretű műholdszimulációkat bocsátottak fel kisebb kutatórakétákkal. A középiskolás versenyzők azt vizsgálták, hogy mérőeszközeik felbocsátásával milyen adatokat sikerül kinyerni belőlük. Ezt követően – 2021-ben – mintegy 20 fővel megalakult a BME Aerospace Team.

„Elkezdtünk nagyobb, professzionálisabb kutatórakétát fejleszteni. Az elején nagyon sok utánajárás és információgyűjtés volt szükséges, de mindannyiunknak édes volt a teher, hiszen szívünk egyik csücske ez a projekt. Más csapatoktól, illetve az internetről tanultuk, hogyan csinálják ezt azok, akik nagyobb tapasztalattal rendelkeznek. Azt tűztük ki első célunk gyanánt, hogy 2022-ben elinduljunk a Portugáliában megrendezett European Rocketry Challenge nevű versenyen, amelyen kutatórakéta-fejlesztéssel foglalkozó egyetemi csapatok mérettetik meg magukat” – mondta el a kezdetekről Princz Katalin, a csapat marketing menedzsere.

A csapat a legmagasabb, 9000 méteres magassági kategóriában indult a versenyen, azonban szerencsétlenségükre a felbocsátás tervezett napjain nem volt megfelelő az időjárás a biztonságos rakétaindításhoz, majd az utolsó napon a verseny helyszíne feletti légtéren keresztül irányították át utasszállító repülők légiforgalmát, így a csapat végül nem tudta megmutatni fejlesztését a nemzetközi versenyen. Mindez nem törte le a csapat lelkesedését, három hónappal később Magyarországon, 2023. január 26-án eljött az izgalommal várt történelmi pillanat.

„2023. január 26-án délután végre eljött a mi időnk. A felbocsátás nagyszerűen sikerült, melynek keretei között kutatórakétánk 7000 méter feletti magasságot ért el a Magyar Honvédség Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság 0-ponti, várpalotai lőterén. Nagyon sokat tanultunk belőle, sok számításunk úgy történt, ahogyan terveztük. Bár sajnos borult volt az idő és a felhőkben lévő légmozgások nem tettek jót a kutatórakétánk illesztéseinek, a fedélzeti számítógépeknek köszönhetően – melyek közül több saját fejlesztésű – rengeteg adatot kaptunk.” – számolt be a részletekről Katalin.

A BME Aerospace Team rakétájában két kísérlet kapott helyet: egy orvosbiológiai és egy légkörfizikai kísérlet, melyek segítségével a csapat tagjai az egyetemen tanultakat a gyakorlatba is át tudták ültetni.

Az orvosbiológiai kísérlet során laboratóriumi körülmények között előállított emberi csontszövetsejteket vizsgáltunk. Kísérletünk célja az volt, hogy megtudjuk, a rakéta útja során létrejövő gyorsulás milyen hatással van ezekre a sejtekre, ugyanis kutatórakétánk meghaladja a Mach 2,2-es sebességet, azaz a hangsebesség több mint kétszeresét.” – fogalmazott Princz Katalin.

A másik kísérlet során a csapat a légköri elektromágnesességet vizsgálta: „Percenként a Földön hozzávetőlegesen hatezer villám csap le. Léteznek olyan fizikai modellek, amelyek segítségével kiszámítható, hogy egy adott villám hol csap majd le, ám ez a modellek nem teljesen pontosak. A mérésünk során egy speciális antenna a rakéta nyomvonalán egy elektromágneses profilt készít, amely adatok alapján ez a modell pontosítható.” – tette hozzá Katalin.

A kísérletek megörökítéséhez és dokumentáláshoz természetesen a legjobb fotós és videós felszerelésekre van szüksége a csapatnak, amelyben a Future Focus programján belül a Canon Hungária igyekezett a BME Aerospace Team segítségére lenni. A tanulás és tudás értéke, az új megoldások keresése, a vágy arra, hogy a legjobbak legyünk mind a Canon alapvető értékrendjének elemei. A történeteket nemcsak megörökíti, és az emberek szemei elé tárja, hanem a szívükhöz is közelebb viszi és ezzel a fontos ügyek és innovációk szélesebb ismertségre és további támogatásra lelhetnek. Sőt, már nem csak termékekről beszélünk, hanem olyan katalizátorokról, melyek tehetséges kezekbe kerülve csodákra képesek, egyszerűsítik a munkát és segítenek kiemelkedőt alkotni.

„A fejlesztéseknél, a különböző alkatrészek gyártásnál és összeszerelésénél is felvételeket, képeket készítünk. Ezek a csúcskategóriás gépek hatalmas segítséget jelentenek nekünk a folyamatok dokumentálása során. Igyekszünk minél több lépést rögzíteni, hogy amikor szükséges, vissza tudjuk nézni az időbélyegek segítségével a munkafolyamat megtett lépéseit és azok sorrendjét. Ennél is fontosabb szerepe van azonban a fontos pillanatok minőségi megörökítésében, hogy azokat aztán megmutathassunk a nagyvilágnak a közösségi csatornáinkon. Októberben egyik célunk, hogy a Canon eszközeivel ne csak fotós, hanem saját videós anyagot is készítsünk a következő rakétafelbocsátásunkról. Ezen kívül a készüléket el szoktuk vinni csapatépítő alkalmakra és különböző rendezvényekre is, így az emlékezetes pillanatok megörökítésével is fontos szerepet játszik a Canon a csapategység erősítésében, és az emlékek megőrzésében” – zárta Princz Katalin, a BME Aerospace Team marketingmenedzsere.