Földmunka a városban – a városi svédek visszatérnek gyökereikhez
Maxim Shemetov és Helena Soderpalm írása
A tetőn, az erkélyen vagy a nem használt síneken: a svédek felfedezték a városi kertészkedés örömeit. Így saját, friss zöldséget, gyümölcsöt termeszthetnek, és közelebb kerülnek a természethez.
Egy globális mozgalom keretein belül egyre több svéd városi lakos termeszt valamit az ablakban, a beépített nyilvános parkokban, az iparterületeken vagy az irodákban.
„A tetőkön növelni tudjuk a városok biodiverzitását” – árulta el John Block, aki idegenvezetőként dolgozik a malmöi Augustenborg botanikus tetőkertben.
„9500 négyzetméternyi önkormányzati épület tetejét fedi le, azonban ez a kert több egy szépen gondozott területnél” – tette hozzá.
„Ezeknek a zöld területeknek a segítségével élhetőbbé tesszük a városi környezetet, hiszen a növények hűtik a levegőt, és csökkentik a légszennyeződést.”
A magasvasúton elhelyezkedő New York-i High Line park és a megművelt, sokáig parlagon hagyott területen fekvő berlini Prinzessinnengarten mintájára Stockholm egyik szomszédságában közösségi kertté alakították a nem használt síneket, ahol több száz hobbikertész termelhet.
Öt évvel ezelőtt a helyi Philipp Olsmeyer zöldebbé akarta tenni Sodermalm térségét, és felkereste a helyi hatóságokat a „Tradgard pa Sparet” – magyarul „Mozgó kertek” – ötletével.
„Mára már 200 (virág)láda van itt. Néhányat iskolák, másokat pedig szervezetek művelnek” – mondta.
Pár kilométerrel arrébb található a Rosendals nevű városi farm, ahol zöldséget, gyümölcsöt és gyógynövényeket termesztenek, amelyeket a stockholmi ínyencek el is fogyaszthatnak az üvegházban található kávézóban.
Pelle Mattsson illusztrátorként és grafikai dizájnerként szerzett tudását Rosendalsban a kertészkedéssel ötvözi, így a városlakók is nyomon követhetik az évszakok változását.
„Svédországban a kertészkedés az évszakoktól függ, éppen ezért tartom ezt jó kombinációnak” – vallotta be.
„A stúdióban tervezek, majd néhány napot a kertben töltök.”