Zajok Párizs külvárosában
Joseph Penney írása
A Párizs északi részén található Seine-Saint-Denis azon családok leszármazottainak otthona, akik a háború után azért tértek vissza az egykori francia gyarmatokról, hogy újraépítsék az országot. Ugyanakkor ez az ország legszegényebb városrésze.
Lehet, hogy az itt élők közül sokan kiszorulnak a társadalom peremére, azonban mégis a francia külvárosokból származnak a legjobb színészek, művészek és zenészek. Közéjük tartozik például Omar Sy színész és Jamel Debbouze humorista, akiket az elnyomott rétegekre vonatkozó sztereotípiákkal folytatott küzdelem tett azzá, akik.
Ichon, a 25 éves rapper szülei Kamerunból emigráltak. Seine-Saint-Denis szomszédságában, Montreuil-ben nőtt fel, és legfőbb célja az, hogy a zenéje összekösse nagyvárosi Párizst és az elhanyagolt külvárosi részeket.
„Van pár barátom, akikkel együtt nőttem fel. Ha meghallanák, hogy Párizsban vagyok, azt gondolnák, hogy »Azta, Párizs!«. Mintha ez olyan nagy dolog lenne. „Úgy gondolták, hogy Párizs nem nekik való. Pedig szerintem a választás a te kezedben van.”
Ichon zenéjében ötvözi a rapet és más műfajokat. A zene mellett imád főzni. Ezt a szüleitől örökölte, akiknek van egy éttermük Montreuil-ben.
„Az élet egy videoklip. Bizonyos értelemben minden hamis. Te választod ki a képet. Te választod az életedet, te választod ki a videoklipedet” – állítja Ichon.
Worms-T családja Algériából származik. Ő is egy Seine-Saint-Denis-ből származó rapper, akit a helyiek egyszerűen „le 9-3”-nak hívnak a körzetszám alapján.
Feleségével és édesapjával él, minden nap elmegy lányáért az iskolába, nem iszik, nem dohányzik. A 28 éves rapper dalszövegei azonban tele vannak olyan utalásokkal, amelyek egy teljesen más külvárosi életstílust írnak le.
„A 9-3 különböző közösségei tényleg egy egységet alkotnak. Ha mindenkit megmozgatna az erőszak, a bűnözés és a könnyű pénzszerzési lehetőségek, akkor csak gazdag emberek élnének itt. De a gazdagok a périph túloldalán élnek” – mondja, utalva a nagyvárosi Párizst körülölelő autópályára.
Worms-T arról rappel, amit ismer: a külvárosi élet nehézségeiről, La Rue La Vraie (Az igazi utca) nevű bandájáról, bűnözésről és álmáról, miszerint egyszer a legjobb rapperek közé fog tartozni.
Sötét dalszövegeiben rájátszik a sok francia fejében élő, fenyegető betonépületeket ábrázoló képre annak ellenére, hogy Worms-T szerint a külváros tökéletes családok és barátok számára.
„Mit akarnak hallani az emberek a külvárosról? Az erőszakról akarnak hallani, és én meg is adom nekik ezt” – mondja Worms-T. „Ez olyan mintha kinyitnád a szívedet, és belül sötét lenne. Elutasítjuk azt, amit a szívünkbe raktak.”
A bevándorlás és az identitás kényes témák a jövő évi elnökválasztás előtt álló Franciaországban. Egész Európában erősödnek a bevándorlóellenes pártok, beleértve a francia szélsőjobb Nemzeti Frontot.
A 9-3 fiatal művészei más-más háttérrel rendelkeznek, de összeköti őket az érzés, hogy a külvárosok el vannak vágva a többségi társadalomtól, és rossz színben tüntetik fel a médiában.
Aisse N'diaye dizájner Afrikanista nevű ruhamárkájával fejezi ki mauritániai gyökereit.
Legújabb gyűjteményének neve „Liberté, Egalité, Affaire de papiers” („Szabadság, egyenlőség és papírügyek”). Ezzel a szójátékkal egyszerre utal a francia nemzeti mottóra és arra, hogy milyen nehezen kapnak a bevándorlók személyazonosító okmányokat. A Párizs afrikai körzeteinek nevét tartalmazó pólókat ötvözi a szőtt PVC bevásárlótáskákból készült piros rojtos váll-lapokkal.
„Az afrikai nők erősek. Erejük és függetlenségük előtt szeretnék tisztelegni ezekkel a ruhákkal. Az afrikai nő büszke gyökereire, és tudja, mit akar” – árulja el N'diaye.
„Én francia vagyok. Franciaországban azonban a legtöbb ember nemcsak a franciát látja bennem… Ha valami rossz történik, akkor az mindig a bevándorlók vagy a muszlimok hibája.”