Berlinben a klubbezárásokról szóló fenyegetések ellenére folytatódnak a bulik
#pursuitoftheshot
Berlin világszerte híres az éjszakai életéről, legyen szó a legendás Berghainről vagy a spontán bulikról. A város nyüzsgő éjszakai élete azonban veszélyben van, mivel egyre kevesebb a szabad hely, és emelkednek a bérleti díjak. Több klub is bezárt az utóbbi hónapokban, és várhatóan sokra ugyanez a sors vár majd. Ez a történet a berlini éjszakai élet egy kis szeletéről szól, hiszen azok az emberek vannak a középpontjában, akik megtöltik élettel az estét, legyen szó a bulizó emberekről vagy azokról, akik a klubokban dolgoznak.
A berlini éjszakában mindenki megtalálja a neki valót, a swingtől kezdve, a salsán és a szexen át, egészen a tangóig, a transzvesztitákig és a technóig.
Minden este berliniek és látogatók ezrei indulnak olyan közkedvelt helyekre, mint a RAW. Ez egy régi, graffitikkel borított vonatjavító műhely a város keleti részén, ami egykor kommunista uralom alá tartozott, azonban napjainkban klubok, bárok és sörkertek otthona.
A sínek mentén elhelyezkedő csarnokokban és épületekben az emberek reggae, punk rock, dancehall, hardcore, metal, rap, hip-hop és techno zene mellett olyan klubokban táncolhatnak, mint a Cassiopeia vagy a Suicide Circus.
„A berlini éjszakai élet olyan, mint egy nagy kaland. Minden nap felfedezhetsz valami újat” – mesélte a Berlinben élő brit Richard Shawn.
Nico Brodersen, a Bassy Club főkidobója szerint az emberek azok, akik számítanak.
„Energikus, vad, szabad és soha véget nem érő – elfelejtheted a nevüket, de az arcukra mindig emlékezni fogsz” mondta azokról, akik esténként megfordulnak a berlini klubokban.
Vannak, akik tartanak attól, meddig marad talpon egy olyan város, ahol nő a népesség, egyre magasabbak a bérleti díjak és egyre nagyobb a helyigény. Több klub is bezárt mostanában, és várhatóan sokra ugyanez a sors vár.
A Prenzlauer Berg – egykori kerület a város kommunista részében – a bulizók paradicsoma lett a berlini fal leomlása után, azonban számos szórakozóhelyet be kellett zárni, mert sokan panaszkodtak a zajra.
A helyiek „Clubsterben”-ről, azaz a „klubok haláláról” beszélnek.
A legújabb áldozat a Friedrichshain nevű keleti kerületben működött – egy Pogo Tussy nevű klub, amelynek helyére új lakásokat fognak építeni.
„Szomorú 13 év után félreállni, de ennek így kell lennie” – mondta Simone Braun, a klub egykori tulajdonosa.
Azonban egyelőre a város legnagyobb részén még lehet szórakozni.
A techno-rajongók nem hagyhatják ki a legendás Berghain klubot – csak az a kérdés, hogy be tudnak-e jutni. A több száz méteres sor minden napos jelenség az egykori erőmű előtt. A vállalkozó szellemű helyiek nagy mennyiségű sört árusítanak a várakozóknak.
Számos lehetőség vár azokra, akik nem jutnak be. Ilyen például a „Salon Zur wilden Renate” – egy régi lakóház több emeletét elfoglaló klub. Vagy az „About Blank” – egy klub, ahol a buli a kertben is folytatódik. Illetve az egykori kutyaeledel-gyárban található Sisyphos.
A félhomályos Insomnia nevű klubban néhányan latexbe vagy bőrbe bújnak a bejárat mellett található öltözőkben, míg mások levetkőznek, és belevetik magukat a forgatagba. Néhányan mások szeme láttára szexelnek a hangos zene mellett.
„Itt az emberek teljesen felszabadulhatnak, és megvalósíthatják legtitkosabb vágyaikat is. Átlépünk minden határt. Lényegében az egyetlen szabály: a nem, az nem!” – mondta Dominique, aki férjével együtt vezeti az Insomnia klubot.
Máshol dübörög a diszkó, vagy drag kingek (nőnek öltözött férfiak) és drag queenek (férfinak öltözött nők) parádéznak a színpadon.
Azoknak pedig, akik csak egy nyugodt éjszakát szeretnének egy bárban vagy egy társalgóban, látogassanak el a Friedrichshain kerületben található élettel teli Simon-Dach-Strasse utcába, ahol számos bár és étterem közül lehet választani, valamint ki lehet ülni a macskaköves utcákon található asztalokhoz.
Választhatsz a mexikói, a mediterrán és az ázsiai konyha közül, illetve – mivel mégis csak Németországban vagyunk – megkóstolhatod a Currywurstot, ami egy ketchupba és currybe forgatott szeletelt sertéskolbász.
Michelle Martin írása, szerkesztette Angus MacSwan/Jeremy Gaunt