A te fényképeid, a mi kedvenceink: „Az én városom”

Egy nap a Galata-hídon történetünkből ihletet merítve arra hívtunk, hogy egy napon keresztül örökítsd meg egy város sokszínűségét, és töltsd fel Fotótárunk „Az én városom” kategóriájához. Az általunk kapott számos kitűnő pályázat közül három képet választottunk ki, amely megfelelt a kihívásnak, a közönséget pedig arra buzdítottuk, hogy jöjjenek, és nézzék meg. Mindegyik fénykép egy elmesélésre váró, mélyebb történetre utal, és mind az adott város sokszínűségét mutatja be egy átmeneti napszakban. Mivel többet is meg szerettünk volna tudni, elbeszélgettünk a három kép készítőjével.


Carla Brito: A lisszaboni Cais das Colunas

Carla Brito: A Cais das Colunas Lisszabonban

A Lisszabonban készített képen a színek tetszettek, és az, ahogyan az idő érzékelését közvetítette. Carla Brito fotós többet is mesél a jelenetről és a felvétel keletkezéséről.

„Régen a lisszaboni Cais das Colunas volt az a hely, ahová az idelátogató nemesség csónakjai megérkeztek. A márványlépcsők szőnyegként terültek el a Tejo folyó partján, és így köszöntötték a királyi palotába látogatókat. A Cais das Colunas ma már turistalátványosság. Nap mint nap különböző kultúrájú és beállítottságú emberek, helyiek és látogatók ezrei sétálnak el ide.

A Cais das Colunasról most már ellátni a Terreiro do Paçora, a folyón ingázó csónakokra, a déli parton fekvő Almada városára, a Cristo Rei emlékműre, valamint az Április 25-e híd hídra.

Egy téli nap végén épp sétáltam, és a tájban gyönyörködtem, amikor kitaláltam, hogy megörökítem ezt a képet. A nap már lenyugvóban volt, és maradandóvá kellett tennem a pillanatot.

A felvétel elkészítése

A kép megörökítéséhez a háttérvilágítást rövid expozícióval kombináltam. Szerettem volna megörökíteni a körvonalakat – az oszlopokat és a lépcsősorokat, az ücsörgő és a vízhez közel lévő embereket, a sirályokat, a hidat és a Crisot Reit – ugyanakkor a folyót és a naplementét is, a kék eget beborító meleg színt egy hideg napon.

Beállítottam a színhőmérsékletet, hogy valósághű legyen, valamint az expozíciót, hogy az ég ne legyen túlexponált, a folyó pedig alulexponált. Azt kaptam, amit szerettem volna, az eredményt látva pedig újból és újból meg akartam látogatni a helyet.”


Mark Sherrat: San Francisco

Mark Sherrat: San Francisco

Mark Sherrat San Franciscóról készített fényképén a változó fény és perspektíva tetszett. A felvétel mögött álló történetet ő meséli el.

„A feleségemmel olyan szerencsések voltunk, hogy három hónapig utazgathattunk az Egyesült Államokban. San Franciscóban is megálltunk, és az öcsémnél meg a barátnőjénél töltöttünk egy kis időt. Ők javasolták, hogy menjünk el a Coit Towerhöz, egy 1930-ban épült art deco hídhoz, amelyről remek a kilátás. Azonban egy kicsit túl sok ideig tömtük a fejünket a kínai negyed szuper ételeivel, és lógtunk a hippikkel a Haight városrészben, így kissé későn indultunk tovább, és versenyeznünk kellett az idővel (a város egyik legmeredekebb dombján is fel kellett mennünk), hogy még zárás előtt odaérjünk.

Perceken múlt, hogy odaértünk, de amikor végre felértünk a híd tetejére, lenyűgöző látvány tárult elénk, a naplementében a városra áradó fény pedig ugyanennyire lenyűgözött.

A felvétel elkészítése

Azonnal előkaptam a fényképezőgépemet, és elkezdtem rohangálni az ablakok között, hogy még mielőtt a nap teljesen lemegy, a legjobb képet készíthessem el. Rekesz-előválasztás módban fényképeztem, és meglehetősen kis rekesznyílást használtam, hogy a mélységélességből a lehető legtöbbet hozzam ki. Vigyáznom kellett, hogy csak annyi fény csillanjon be az objektíven keresztül, amennyi kell. Mindezt úgy, hogy közben át kellett vágnom magamat a többi emberen, akik szintén a híd tetejéről élvezték a naplementét. Amikor másnap reggel megnéztem a képeket, ez a felvétel tűnt fel. Remek kombinációja annak, amikor az ember jókor van jó helyen, és a felszerelése is jó ahhoz, hogy egy híres városról új látószögből készítsen nagyszerű felvételt.”


Amedeo Gamber: Milánó

Amedeo Gamber: Pizzéria Milánóban

Amedeo fényképe gyönyörűen örökíti meg a mozgás érzékelését az éjszakai Milánó egyik zsúfolt utcájában. A felvétel mögött álló történetet a fotós itt eleveníti fel.

„Egy étterembe mentem vacsorázni a Milánó történelmi központjában található Brera népszerű utcájába, és megigézett a régi utcában folyamatosan hömpölygő tömeg.

A meleg és élő légkör, a régi épületek és az új LED-es utcai fények közötti kontraszt igazán felkeltette a figyelmemet. Ezért elhatároztam, hogy egy fényképen próbálom megörökíteni mindazt, amit abban a pillanatban éreztem. Szerencsére nálam volt a Canon 650D készülékem, a „legnagyobb fényerejű”, Canon 50mm f/1,4 objektívem és egy állvány, mivel a vacsora után amúgy is szerettem volna néhány fotót készíteni.

Először az utca egy kis terén próbáltam meg elkészíteni a felvételt az állvánnyal, de a körülöttem lévő tömeg miatt ez korántsem volt egyszerű. Rengetegen néztek úgy rám, mintha ufó lennék! Ezért egy kicsi és árnyékos sarkot találtam, ami egész egyszerűen tökéletes volt a fényképemhez. Ebben a helyzetben fények hosszú sorát örökíthettem meg, amely a szemet az eltűnő ponthoz vezeti, kihangsúlyozva ezáltal a perspektívát. Az eltűnő pont az a pont volt, ahol a fények és a tömeg egymásba olvad. A pozíciómnak köszönhetően a „Ristorante Pizzeria” egy sátoron látható felirata is szerepelhetett a képen – ez az olasz város egyik félreismerhetetlen jelképe.

A felvétel elkészítése

Az emberek folyamatos mozgásának közvetítéséhez hosszú expozíciós időt próbáltam használni. Elég hosszúnak kellett lennie ahhoz, hogy az emberek „mozgó szellemnek” látszódjanak, ugyanakkor nem túl hosszúnak ahhoz, hogy láthatatlan tűnjenek. Így néhány próbafelvételt követően a 3,2 másodpercet találtam elfogadható expozíciós időnek. Az árnyékok és fények hangsúlyozásához a fekete-fehér fotózást részesítettem előnyben.

A fénykép egyik sajátossága, hogy senkinek sem felismerhető az arca, hiszem mindenki vagy hátulról, vagy, a 3,2 másodperces expozíciós időnek köszönhetően, mozgás közben lett megörökítve.

A felvételemen keresztül fel szeretném fedni a fantasztikus Milánó lelkének titkát, ahol a történelem évszázadai a folyamatos fejlődéssel elegyednek. Ez egy élő város, amely a forró nyári éjszakákon mindig aktív és mozgásban van.


Fényképek megosztása

Köszönet mindenkinek, aki megosztotta saját városának egy napjáról készített fényképeit.
Minden hónapban új kihívással jelentkezünk, úgyhogy vedd elő – bármilyen típusú – fényképezőgépedet, legyél kreatív, és töltsd fel fotódat, hogy mindenki láthassa. Gyere, és tekintsd meg új kihívásunkat, továbbá oszd meg egyedi perspektíváidat itt.