Csillagos ég: öt tipp az éjszakai égbolt fotózásához

Az éjszaka ege alatt állni és a csillagokat szemlélni igazán varázslatos élmény. A fényképezőgépek technológiájának fejlődése pedig mostanra elért odáig, hogy komolyabb erőfeszítések nélkül is lenyűgöző fotókat készíthetsz a szabadban. Íme top öt tippünk, amelyekkel a legjobb képeket készítheted a csillagos égről.

Bernhard Stoll: Lichtshow der Natur

1. Helyszín, helyszín és helyszín

A legjobb fotók elkészítéséhez ki kell menned a természetbe, el a fényszennyezés elől. A város fényei elnyomnák a csillagokat, ahogyan a telihold vagy akár a félhold is. Létezik néhány nagyon jól ismert helyszín, ahol hihetetlen fotók készíthetők a Tejútról (például az arizonai Death Valley), de már akkor is találhatsz mesterséges fénytől mentes helyet, ha elugrasz a város határán túlra. Keresd meg a környéked legsötétebb helyét a Blue Marble hasznos eszközével!

Christoph Justen: Csillagfényes nászút

2. Nézd meg az időjárás-előrejelzést

Mielőtt elindulsz fotózni, ne felejtsd el ellenőrizni az időjárást, hiszen az igazán jó csillagfotókhoz felhőtlen éjszakai égboltra lesz szükséged. A részleges felhőzet persze jellegzetes hangulatot adhat az éjszakai égboltot ábrázoló fotóidhoz, szóval légy kreatív, és fordítsd hasznodra a felhőket! Ha viszonylag mozdulatlanok, a hosszú expozícióval készülő fotókon kevesebb gond lesz az elmosódó fodrokkal. Mint minden hosszú expozícióval készített fotózás során, most is nagyon fontos, hogy stabilan tartsd a fényképezőgépet – így elkerülheted a nemkívánatos fénycsóvákat és elmosódást. Használj állványt, hogy éles, tiszta képek készüljenek a csillagos égről, és figyelj a szélre, mert elmozdíthatja a felhőket, tönkretéve ezzel a képet.

Marta Diarra: Nézd a csillagokat!

3. Próbálj ki többféle beállítást

A csillagos ég megörökítéséhez kezedbe kell venned fényképezőgéped irányítását; állítsd manuális módra, és próbáld ki a lenti beállításokat.

Fókusz: fókuszáld az objektívet a végtelenre. Ezt megteheted kézzel, ha az objektíven lévő kapcsolót manuális fókuszra állítod. Ezután használd a távolságjelzőt (ha az objektíven van ilyen), vagy a keresőbe tekintve fordítsd a fókuszgyűrűt addig, amíg a távoli célpont ki nem élesedik. Ha az objektív hat méteren túlra fókuszál, hiperfókusz-távolsága a végtelenre vetít, és a csillagok élessé válnak.

Rekeszérték: Ha azt szeretnéd, hogy a csillagok ne fénycsóvaként, hanem pontokként jelenjenek meg, nagyobb rekeszértéket kell használnod. Ezzel a lehető legtöbb fényt engedheted a fényképezőgépbe, miközben az expozíciós időt viszonylag röviden tarthatod. Fontos, hogy a nagyobb rekeszérték sekély mélységélességgel jár, tehát a közvetlen előtérben semmi sem lesz fókuszban.

Záridő: Ne feledd, hogy a csillagok mindig villódznak. Ahhoz, hogy a lehető legmozdulatlanabb fotókat készíthesd a csillagokról vagy a Tejútról, legfeljebb 20 másodpercre állítsd a záridőt. Az ennél hosszabb záridő fénycsóvákat eredményez. Ha szeretnéd magadat kipróbálni a csillagok mozgásának fotózásában, olvass tovább!

ISO: Fotóid expozícióját harmadrészt az ISO beállítása szabályozza. Minél nagyobb az ISO-szám, az érzékelő annál érzékenyebb a rekeszen keresztül bejutó fényre. Ha megtaláltad a kívánt hatáshoz megfelelő rekeszértéket és záridőt, kezdj kísérletezni az ISO beállításaival.

Indíts ISO 1600-zal, és ellenőrizd (az elkészült képek megtekintésével), hogy a használt rekeszértékkel és záridővel elegendő fényt kap-e a fényképezőgép az elképzelt fotó megvalósításához. Ezután emelheted az ISO-t (3200-ig, vagy ameddig fényképezőgéped engedi), és ellenőrizheted, hogy így miként változnak az eredmények.

Jackie Tran: Szökés

4. Komponálj

A tűhegynyi csillagokkal teli égbolt az egyik leglátványosabb fotótéma. Mindazonáltal érdemes lehet más elemeket is a fényképbe foglalni, hogy még érdekesebbé tedd a képet – például épületeket, hegyvonulatot, tájelemeket vagy egy tükröződő tavat. Előfordul, hogy a csillagok önmagukban nem bírnak elegendő perspektívával vagy jelleggel, ezért mindig keresd, hogy mivel teheted egyedivé a felvételeket.

Jackie tran: Régi pajta a galaxis alatt

Mario Castro Gómez: Elveszve a vadonban

5. Fénycsóvák rögzítése

A fénycsóvák drámai és lebilincselő látványt nyújtanak. Nem kevés időre és türelemre, egy állványra és egy távkioldóra lesz szükséged. A hatást a Föld forgása kelti – a csillagok nem mozdulnak!

A fantasztikus fényvonalak megörökítése valódi kihívás, de az eredmények lenyűgözőek tudnak lenni. Először is meg kell találnod az Északi-sarkot. Ehhez bármelyik okostelefonos csillagtérképet használhatod a sok közül. Az Északi-sarkot fókuszpontként fotózva és hosszú expozíciót használva körszerű minta alakul ki a központi hely körül, ahogyan azt az ide tartozó képen is láthatod.

A csillagok nem adnak túl sok fényt, ezért használj magas ISO-értéket (800, 1600 vagy magasabb), hogy elkaphasd a mozgásukat. Kísérletezz és ellenőrizz, mielőtt hosszú expozícióval próbálkozol, mert minél nagyobb az ISO, annál valószínűbb, hogy a kép „zajos” lesz.

Sok kamerán a maximális záridő 30 másodperc, hosszabb expozícióhoz ezért használd a manuális mód bulb expozíció beállítását. Ezzel olyan sokáig nyitva tarthatod a zárat, amilyen sokáig csak szeretnéd: gombnyomásra nyílik és záródik. Állítsd a fókuszt végtelenre. Kísérletezz, és ellenőrizd a fotókat, mielőtt 30 perc körüli expozícióval próbálkoznál. Ezután ismét ellenőrizd a fotót. Lehet, hogy szükség lesz néhány próbálkozásra – és türelmes éjszakára –, mielőtt elkészül a végeredmény.

Michal Krawiec: Forog a Föld

Oszd meg csillagos fényképeidet

Ha elkészültek a csodálatos csillagos égboltot ábrázoló fotók, töltsd fel őket ! Sok szerencsét!