Digitalitás és digitalizáció: új gondolkodásmód, új lehetőségek

A könyvkiadás fejlődése

Mivel a kiadók és a technológusok világa vesz körül, fokozott érdeklődéssel figyelem, hogy milyen hatással van a technológiai innováció a könyvkiadásra. Az e-olvasók megjelenése, a hangoskönyvek népszerűségének növekedése, valamint az Amazon és a kiadók közötti bonyolult kapcsolat mind fontos szerepet játszott az iparág alakulásában.

Az elmúlt évtized talán legjelentősebb változása azonban az, hogy az olvasóknak egyre kevésbé kell a könyvre kézzelfogható termékként tekinteniük, mivel már nem ez áll a médiafogyasztási szokásaink központjában. A digitalitás korában már helyesebb a „tartalom” fogalmában gondolkodni.

Mielőtt áttekintenénk, hogy a szemléletmód változása mit is jelent a tágabb értelemben vett könyvkiadó ágazat szempontjából, érdemes különbséget tenni a „digitalitás” és a „digitalizáció” fogalma között.

Szemléletmódváltás

A digitalizálási folyamat mellett azonban az üzleti modell jelentős részét továbbra is a nyomtatás jelenti – a kiadó már elérhető tartalmakat alakít át valamilyen digitális platformra, például e-olvasóra, és egyszerűen újra értékesíti azt az új formátumban. A „digitalitás” kontextusában a tartalom már eleve digitális, és ez többféle utat nyit meg teljesen új üzleti modellek felé.

Ez a digitális könyvkiadási stratégia, amelyről azt feltételeznénk, hogy a kiadók igyekeznek saját vállalkozásukban is alkalmazni, alapvetően jobban illeszkedik napjaink technológia által vezérelt világához. A digitalitást azonban inkább gondolkodásmódként, semmint technológiaként kell kezelni – ha ezt a gondolkodásmódot egyre szélesebb körben fogják alkalmazni a kiadók, akkor első lépésként az innováció kezelésében kell fejlődniük.

Kétféle kiadó létezik: azok, amelyek megújítják vállalkozásukat és azok, amelyek egészen addig ellenállnak az újításnak, amíg az már széles körben bevált megoldás nem lesz. A megközelítés proaktív vagy reaktív lehet. Még mindig vannak „digitálisan analfabéta” könyvkiadók, akik bár hozzáférnek a digitális termékekhez, és ismerik azok előnyeit, még nem léptek be a „digitalitás” korába.

Ezt szem előtt tartva kijelenthetjük, hogy a kiadók jelenleg nem aknázzák ki teljes mértékben az iparágukban elérhető technológiai funkciókat. Éppen ezért azzal sincsenek tisztában, hogy a könyvkiadási technológiák milyen hatással lehetnek a működésükre.

A könyvkiadási ágazatban azok a személyek, akik nem képesek a „tartalmat” dinamikus fogalomként kezelni, továbbra is kézzelfogható, egyszer használatos termékekként tekintenek a könyvekre, amelyek egyszeri nyomtatást és terjesztést követően átalakíthatók egy másfajta platformhoz. A manapság elérhető technológiáknak köszönhetően a tartalmak valójában igény szerint frissíthetők, digitálisan terjeszthetők és újra kinyomtathatók.

Éppen ezért több könyvkiadó vállalatot kellene a digitális gondolkodásmód alkalmazására bátorítanunk annak érdekében, hogy kihasználhassuk a dinamikus tartalomkezelésben és a digitális nyomtatási technológiában rejlő lehetőségeket.

A digitális gondolkodásmód

A digitális gondolkodásmód segítségével a kiadók jövője olyan lehet, amelyben a kis példányszámú és igény szerinti nyomtatás valósággá válik. Olyan jövő, amelyben a könyvkiadási tartalmak életciklusának proaktív kezelése lehetővé teszi számukra a tartalmaik kereskedelmi értékének maximalizálását, valamint könnyebb elérhetőséget biztosít a fogyasztók számára.

A digitalizált gyártásba befektető könyvgyártók pedig fontos szerepet játszhatnak abban, hogy kiadóikat digitális gondolkodásmód, egyszerűsített, digitális irányultságú folyamatok és a megújulást segítő üzleti modellek felé tereljék.

Ahogy azt láthatjuk, a könyvkiadás terén megvalósított innovációt nem lehet egyoldalúan megközelíteni. Megvalósításához a kiadók, a könyvnyomdák és a technológiai megoldások szolgáltatói közötti folyamatos, háromoldalú együttműködésre van szükség.