BUSINESS BYTES

Megváltoztathatja-e a technológia az egészségügyet a XXI. században?

  • Közzétéve 3 éve
  • 4 perc olvasási idő

Az egészségügyi ágazat fordulóponthoz ért. Az Európai Unió népessége egyre öregszik. Az Európai Bizottság jelenlegi előrejelzése szerint 2050-re a 65 év felettiek száma 72%-kal növekedik, így 35 év múlva a népesség harmada a nyugdíjas kor közelében lesz. Az IDC Health Insights¹ szerint miközben az egészségügy iránti kereslet egyre nő, a források és a hozzáférés csökkenni fog. A kormányzati szabályozások kidolgozása mellet az egészségügyi szervezetek egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy tegyenek valamit a jelenlegi borús kilátások ellen.

Integráció

Sokan az egészségügyi ellátás és a szociális gondozás integrációjában látnak megoldást arra, hogy levegyék a terhet az egészségügyi rendszer válláról – és ebben van is valami. Figyelembe véve, hogy Európában az idősebb emberek közel harmada krónikus betegségben szenved², minden, a szolgáltatások széttöredezettsége ellen ható, az azonos szolgáltatások felesleges duplikációját kiküszöbölő, valamint az egyre szűkösebb források hatékonyabb elosztását biztosító megoldás csak előrelépés lehet. Azok a kórházak, amelyek együtt tudnak működni a szociális gondozásban részt vevő szervezetekkel, sokkal jobban rálátnak majd a gondozottakra, arról nem is beszélve, hogy időt és adminisztratív költségeket takarítanak meg.

Ha megfelelő kapcsolat alakul ki az egészségügyi és a szociális gondozást ellátó intézmények között, akkor az ellátottak biztosak lehetnek abban, hogy megértik a hátterüket, és eleget tesznek az igényeiknek. Ami pedig talán még ennél is fontosabb, a két szolgáltatás között hatékonyan megosztott információknak köszönhetően az egészségügy szerepe nem az utólagos korrigálás, hanem a megelőzés lesz,, eleget téve a XXI. század igényeinek.

Személyre szabás

Szintén felemelkedőben van egy ügyfélközpontú egészségügyi rendszer, amelyben az emberek a tapasztalataikat inkább annak alapján ítélik meg, hogy emberként bánnak-e velük, és nem pusztán annak alapján, hogy a betegségüket hogyan kezelik. Az ügyfélközpontú egészségügyi rendszerek robbanásszerű terjedését bizonyítja több mint 97 000 mobilra fejlesztett egészségügyi alkalmazás, illetve hogy olyan „egészségügyi közösségek” jöttek létre, melyek tagjai online kommunikálnak, szemben a megszokott doktor-beteg kommunikációtól. Az emberek online eszközöket és technológiákat választhatnak ki és kezdhetnek használni, hogy az egészségügyi ellátásukat a saját értékeikhez és céljaikhoz igazítsák.

Egy személyre szabott egészségügyi rendszerben a gondozás folyamata többé már nem ugyanarra a kaptafára épül mindenkinél, és a saját adataikat szabadon elérhetővé teszik a betegek számára, akik így tájékozottabbá válhatnak. A digitális technológiákkal az emberek szorosabb kapcsolatot tudnak kialakítani az őket gondozó orvosokkal és nővérekkel, és ez lehetővé teszi, hogy az „ügyfelekké” vált betegek aktív partnerekké váljanak a saját egészségük és fittségük biztosításában.

Iparosodás

Az integráció és a személyre szabás mellett az egészségügyi szolgáltatások egy ideje az iparosodás útjára léptek, és folyamatosan változásban vannak, ami hasonlóan jelenik meg ahhoz, mint ami az iparban egy évszázaddal korábban végbement. A technológia és a jobb információkezelés nagyban segíti ezt a folyamatot. Az elektronikus receptfelírásról például kimutatták, hogy az 50%-kal kevesebb hibával jár, mintha a receptet kézzel írnák. Kifogástalanul működő elektronikus nyilvántartások és elérhető beteginformációk esetén a recepteken elektronikusan mindössze néhány pillanat alatt ellenőrizni lehet, hogy nem lépik-e túl az érzékeny gyógyszerekhez meghatározott mennyiségeket, hogy a gyógyszerek között felléphet-e interakció, hogy a beteg nem allergiás-e valamelyik hatóanyagra, valamint hogy a gyógyszer szedéséhez orvosilag megfelelő-e az állapota. Egyre nagyobb a nyomás a szerepek és a feladatok szabványosítása iránt, hogy ezzel áramvonalasítani lehessen a betegek kiszolgálását, és meg lehessen osztani a munkát a költségvetési és a munkaerőhiány ellensúlyozására. Ezek a változások mind magukban hordozzák a hatékonyabb egészségügy ígéretét, de az iparosodásnak együtt kell járnia a személyre szabássál és a szolgáltatások integrációjával, hogy a hatását teljesen ki tudja fejteni.

Az adatok fontossága

E tényezők között az összekötő kapocs természetesen az információ. A kórházak minden korábbinál több adatot gyűjtenek a betegekről, ahogy a kifinomult technológiák a főbb létesítményekből a kisebb, helyi létesítményekbe is eljutnak. A dokumentumok, képek és orvosi leletek formájában történő webalapú információmegosztás egyre általánosabbá válik.

A nyomon követő rendszerek vagy szoftverek csökkenteni tudják a várakozási időt, és lehetővé teszik, hogy az orvosok mindig pontosan tudják, hogy a beteg éppen hol tartózkodik. Néhány kórház hordozható vezeték nélküli táblagépeket használ a betegek nyomon követésére, és néhány a kórházi kezelést követően is használ nyomon követő rendszereket, segítve a betegeket abban, hogy fejben tudják tartani, mikor kell kontrollvizsgálatra az orvoshoz menniük. Még maguk a betegek is egyre jobban nyomon követik és nyilvántartják a saját orvosi adataikat, hogy ezzel maguk is szemmel tudják kísérni a saját gondozásukat. Az adatok megosztása és a megosztott munkafolyamat-rendszerek fokozottabb ellenőrzést is biztosítanak a betegek számára, egyszerűbbé téve például azt, hogy egy másik szolgáltatótól is diagnózist kérjenek, ha elégedetlenek a javasolt kezeléssel.

Az egészségügy jövője

Az integráció, a személyre szabás és az iparosodás az a három fő hajtóerő, amely elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy eleget lehessen tenni a XXI. század kihívásainak. Az egészségügy azonban a nyomon követéssel és az adatok felhalmozásával, valamint az ügyfélközpontúsággal és az eljárások automatizálásával sem nő még fel teljesen a feladatokhoz, és a szűk keresztmetszet és a rossz hatékonyság továbbra is probléma. A technológia persze sohasem kihívások nélküli, de minden korlátja ellenére is segít az egészségügyet úgy koordinálni és újra meghatározni, ami egy évtizede még elképzelhetetlen volt. A jövő kórháza a kevesebb ággyal, a kevesebb orvossal és a gyorsabb kezelési idővel már kibontakozóban van. Azonban időbe telik – és nagy változásokkal jár –, mire végre eljutunk idáig.


¹ IDC Health Insights, A 2013. évi nyugat-európai egészségügy – a 10 fő előrejelzés, HIOH01V sz. dokumentum, 2013. január
² IDC Healthcare Insights, 2014